Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-11
9 kedvezménytörvény eddigi tapasztalatait, hiszen ez még korai volna. Úgy vélte, a találkozó igazi célja az volt, hogy Orbán a magyar kisebbségi vezetőket felsorakoztassa a paktum mellett, és ezér t nem is hívták meg a parlamenti pártokat a megbeszélésre. De nem invitálták az MSZPt az első magyarigazolványok átadási ünnepségére sem – fűzte hozzá. Kovács helyénvalónak nevezte, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői kiálltak a kedvezménytörvé ny mellett. Azt is érthetőnek tartotta, hogy az RMDSZ vezetője az Orbán – Nastase paktumot is támogatta. A többi határon túli magyar politikus paktumot támogató nyilatkozatával kapcsolatban azonban leszögezte: ők kívülről szólnak bele ebbe a vitába, mert nem kompetensek a kérdésben. Hozzátette: a magyar munkavállalók érdekeit a kormánynak és a pártoknak kell képviselniük. Közölte: az MSZPnek változatlanul az a véleménye, hogy a megállapodás végrehajtását fel kell függeszteni, és a kérdést újra kell tárgyalni . Kovács visszautasította a külügyi tárca bírálatait. Felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium eddig tartózkodott a politikai pártok minősítésétől. – Felkérem Martonyi János külügyminisztert, hogy követelje meg munkatársaitól a pártsemleges köztisztviselői magatartást – mondta az MSZP elnöke. Kovács a nemzetközi gyakorlatban példátlannak nevezte, hogy Wilfried Martens, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt elnöke bírálta az MSZPt a magyar – román egyetértési nyilatkozattal kapcsolatos politikája miatt. Takácsék Szencről Életre szóló élményt és erkölcsi elhivatottságot jelent családom számára, hogy az Országház gyönyörű Munkácsytermében elsőként vehettem át amagyarigazolványt. Jelzésértékűnek tartom azt is, hogy annak avárosnak alakosát érte ez amegtisz teltetés, ahol évszázadokkal ezelőtt Szenczi Molnár Albert, az első kiemelkedő magyar műfordító született - válaszolta megkeresésünkre Takács Róbert, aki feleségével és két fiával ahivatalos ünnepségek után késő estig budapesti városnézésen volt. - Azért f olyamodtam magyarigazolványért, mert fontosnak tartom, hogy minél több lelki és morális kötődés fűzze össze az egyetemes magyarságot. Egyébként semmiféle anyagi hasznot nem várok ettől adokumentumtól, hiszen jelenleg ingatlanbecsüs vagyok, munkám tehát Szl ovákiához köt, ahol viszonylag biztos a megélhetésem. Legfeljebb majd akét fiam - akik jelenleg aszenci magyar tannyelvű általános iskola tanulói - él majd adiákigazolvány nyújtotta lehetőségekkel, főleg akkor, ha néhány év múlva reményeim szerint amagyaro rszági könyvtárakat is felkeresik majd - mondta anegyvenéves építészmérnök. Bárdos Gyula, aMagyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának elnöke jól ismeri alegelső magyarigazolvány tulajdonosát, hiszen mindketten ama már csak 20 százalékban ma gyarok lakta, Pozsony melletti kisváros gimnáziumának a növendékei voltak. - Robi aközeli Magyarbélen született. Amikor acsaládjával Szencre költözött, tagja lett amagyar általános iskola szülői tanácsának. Egyike volt azoknak, akik 1996ban tiltakozó gyűl éseket szerveztek és petíciókkal tiltakoztak Kovács Péter helyi iskolaigazgató leváltása ellen. Őt több társához hasonlóan azért menesztették, mert 1996ban Meciarék tiltása ellenére kétnyelvű bizonyítványokat osztott. Barátomat bosszantotta az is, hogy sz ülőfalujában, aszomszédos Magyarbélen anyolcvanas években megszűnt az anyanyelvi oktatás. Igyekezett meggyőzni aszülőket, hogy bátran írassák magyar iskolába agyermeküket. Nem eredménytelenül, hiszen akis helységben újra tanítanak magyarul. Megkérdeztük Jozef Elsíket , mi avéleménye arról, hogy akisváros egyik polgára ilyen jelentős esemény főszereplője volt. Szenc polgármestere így válaszolt: - Amagyarigazolvány kiváltása mindenkinek amagánügye. Nálunk eddig sem voltak és akkor sem lesznek nemzetiségi fes zültségek, ha többen is követik Takács Róbert példáját. Az indulatokat és ahecckampányokat ugyanis nem apolgárok, hanem apolitikusok szítják - hangsúlyozta. Pozsony, január 10. vissza Dzurinda elszólta magát? Chlebo szerint Európa nem fogadta teljes helyesléssel a státustörvényt A pozsonyi kormánykoalíciós tanács kedd est i ülésén mindössze arról született egyezség, hogy a kormányfő és a külügyminiszter január végén, a törvényhozás soron következő ülése előtt javasol majd további lépéseket a kabinetnek és a parlamentnek, éspedig amagyarszlovák kormányközi tárgyalások akkor i állásától függően. Mikulás Dzurinda olyasmit mondott az újságíróknak, amiről a tanácskozáson nem döntöttünk - nyilatkozta lapunknak Csáky Pál , a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. A Népszabadság érdeklődésére ezt a vélekedést Martin Maruska , a szlovák kormányfő szóvivője ezekkel a szavakkal cáfolta: - A miniszterelnök a konkrét kérdéseket nem szereti elkenni semmitmondó válaszokkal. Ezúttal is így tett. Néhány újság és hírügynökség azért hibáztatható, hogy csupán a mondat első részét idézte, vagyis azt, hogy Szlovákia kéri Magyarországot, hogy ezt az országot is vonja ki a státustörvény hatálya alól. Megfeledkeztek viszont a további mondatrészről. Ez úgy szólt: vagy pedig módosítsák azokat a rendelkezéseket, amelyek számunkra elfogadhatatlanok. Szó sincs tehát elszólásról - cáfolt a szóvivő.
