Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-11
7 Magyarország és R ománia között kétoldalú foglalkoztatási egyezmény van érvényben. Eszerint évente 8 ezer román idénymunkás és 700 gyakornok dolgozhat 612 hónap közötti időszakot Magyarországon. Ezenkívül legfeljebb egy évre szóló munkavállalási engedélyt is lehet kérelmez ni, ám ez esetben a munkáltató kérésére az illetékes munkaügyi központ csak akkor engedélyezi a külföldi foglalkoztatását, ha magyar munkaerő nem áll rendelkezésre az igény bejelentésétől számított 30 napig. 1999ben 34 ezer, 2000ben 40 ezer külföldinek engedélyeztek magyarországi munkavállalást, s minden második román állampolgár volt. 2001. június 30án 37330 külföldi dolgozhatott legálisan Magyarországon, közülük csaknem 20 ezer román állampolgár. Budapesten 53, Pest megyében 15 százalékuk kereste a ke nyerét. Békés megyében mindössze a magyarországi munkavállalási engedéllyel rendelkező román állampolgárok 0,6 százaléka (215 fő) munkálkodott, szintén ez az arány SzabolcsSzatmárBeregben is (218 fő), Borsodban 1 százalékuk dolgozott. (Egyébként 2001 jún iusának végén az úgynevezett volt szovjet állampolgárságúak, azaz például Ukrajnából, Kárpátaljáról származók közül csaknem 6 ezer embernek volt érvényes munkavállalási engedélye Magyarországon, emellett 2600 szlovák, illetve 1200 volt jugoszláv álllampolg árnak is.) A jelenleg hazánkban legálisan dolgozó román állampolgárok háromnegyede fizikai foglalkozású, a szakmunkások száma csaknem hétezer. A fizikaiak közül a legtöbben az építőiparban, a feldolgozóiparban tevékenykednek, de csaknem négyezren dolgoznak a keresked elemben, illetve a vendéglátásban is, több mint kétezren pedig a mezőgazdasági szférában. A felsőfokú végzettségűek száma 2300. A Magyarországon munkavállalási engedéllyel dolgozó román állampolgárok 70 százaléka férfi, többségük a húszas éveiben jár. A sz ámukra kiadott munkavállalási engedélyek 95 százaléka 612 hónap közötti munkavégzésre jogosít fel! A szocialisták szerint a románmagyar megállapodásban foglaltakhoz hasonló igényt más országok is megfogalmazhatnak, eddig azonban nem történt ilyen. Marto nyi János jelezte: Szlovákia esetében ez kizárható, hiszen jóval nagyobb kedvezményeket nyújt Pozsony a külföldön élő szlovákok otthoni munkavállalásának támogatásában, mint Budapest a magyarságnak szóló törvényben. (Lapzártánk után egyeztet a szlovák és a magyar diplomácia a státustörvény végrehajtásáról. Dzurinda szlovák kormányfő kedden este váratlanul bejelentette: javasolják, hogy Ausztriához hasonlóan Szlovákiát is vonják ki a státustörvény hatálya alól.) Az MSZP és az SZDSZ várhatóan a választási ka mpány központi elemévé teszi ezt a kérdést, a foglalkoztatási mellett már összehívták a külügyi és az egészségügyi bizottság ülését is, sőt a szabad demokraták még az Országgyűlés tagjait is összecsődítenék, amit viszont Horn Gyula feleslegesnek tart. E ké t párt szerint a foglalkoztatási problémák mellett az egészségügyi ellátás is tovább romlik az egyetértési nyilatkozat következményeként, amivel viszont Mikola István nem ért egyet. Az egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy foglalkozásegés zségügyi vizsgálaton átesett, egészséges külföldiek jönnek Magyarországra dolgozni, akiknek a tbbefizetéseiből többletforrás keletkezik az egészségügyben. Nem egy politikai szereplőnek már csömöre van a munkavállalással kapcsolatos parttalan vitától. Mar kó Béla például kesernyésen úgy fogalmazott lapunknak, hogy "hovatovább úgy tűnik, hogy a státustörvény csak erről szól, pedig ez nem így van ". Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség viszont úgy gondolja, hogy a kedvezménytörvény puszta léte is már sik er és érték. "Kinyilvánítja a legfőbb közjogi norma, a törvények szintjén, hogy Magyarország ténylegesen is gondoskodni kíván a nemzet határon túli tagjairól. A klebelsbergi gondolat okos újraélesztése, a Kárpátmedencei vezető - elsősorban kulturális - ma gyar szerep kialakításának ötlete, ahol Magyarország integrál, nem pedig elzárkózik és lemarad." vissza Vöő György Féljünke a románoktól? Nem árt azonban tudatosítani, hogy ha meg akarjuk őrizni az alacsonyan képzettek munk ahelyeit, akkor állniuk kell a globális bérversenyt A magyar státustörvény egyik legvitatottabb pontja kezdettől fogva a munkavállalásról szóló rész volt. A vitának új fordulatot adott a magyar és a román miniszterelnök karácsony előtti megállapodása a mu nkavállalási kedvezmény kiterjesztéséről valamennyi román állampolgárra. Elvileg már eddig is bármelyik román állampolgár vállalhatott idénymunkát Magyarországon, konkurenciát teremtve bizonyos hazai munkavállalói rétegnek. Kevesen beszélnek azonban arról, hogy e konkurencia azoknak is hasznos lehet, akiket féltenek tőle. A Romániából érkező munkavállalók már ma is markánsan jelen vannak a magyarországi munkaerőpiacon. Nemzetiségre való tekintet nélkül több ezren vállalnak munkát, sokszor feketén. A munkav állalási engedélyek kiadásának bürokratizáltsága, a közterhek nagysága és a két országbeli keresetek óriási különbsége miatt megéri kockáztatni munkaadónak, munkavállalónak egyaránt. A jelenleg feketén dolgozó szakképzetlen külföldi idénymunkások jelentene k Vendégmunkások külföldön Ausztriában a munkaügyi hatóságok a sz ociális partnerekkel közösen hagyják jóvá a külföldiek munkavállalási engedélyének kiadását, ezek száma nem haladhatja meg az osztrák álláshelyek nyolc százalékát. Belgiumban a helyi munkaügyi központok adják ki a külföldiek munkavállalási engedélyét a mun kaerőpiaci helyzet függvényében, maximum három hónapra, a hazaival azonos bérezés mellett. Németországban a magasan képzett külföldiek jutnak munkavállalási engedélyhez, és azonos bért kapnak, mint a hazai dolgozók. Norvégiában, Görögországban, Hollandiáb an, Dániában hiányszakmákban engedélyezik munkavállalási engedély kiadását, utóbbi országban legfeljebb egy évre. Írországban nincs korlátozás, NagyBritanniában viszont egyedi engedélyezés kell a hiányszakmákban, igaz, a hazai munkavállalóval azonos bérez ést kap a külföldi, akárcsak Svédországban, ahol maximum 18 hónapra adnak ki munkavállalási engedélyt. Portugáliában, illetve Finnországban a mindenkori foglalkoztatási helyzet függvényében adható külföldieknek munkavállalási engedély. Svájcban a hiányszak máknál engedélyezik a munkavállalási engedélyek kiadását, kontingenseket határoznak meg országcsoportonként, illetve foglalkozási ágakként, és a munkaerőpiaci helyzetnek megfelelően az engedélyek bármikor visszavonhatóak, rövidíthetőek.
