Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-11
8 igazán konkurenciát a magyarországi munkaerőnek, hiszen a nem idényjellegű munkákat továbbra is csak akkor végezheti külföldi, ha nem áll rendelkezésre megfelelő belföldi munkaerő. Az idénymunkásokat javarészt az építőiparban, a könnyűiparban, a mezőgaz daságban és a kereskedelemben foglalkoztatják. Segítenek az Alföldön a mezőgazdasági munkákban, míg a fővárosban és környékén tipikusabb az építőipari segédmunkák külföldiekkel való elvégeztetése. Ezek többnyire rövid tartamú munkák. Egy kutatás tanulsága szerint a Moszkva téri emberpiacon felkínált munkák zöme legfeljebb négy napig tart. Ha ez a munkaerő leszorítja a béreket és kiszorítja a magyarországi munkavállalót a munkahelyéről, akkor azt már eddig is megtette. A segédmunkánál magasabb presztízsű mu nkát végzők csoportja általában legálisan dolgozik, és nem idénymunkát végez. Ezt a munkaerőt is alapvetően az olcsósága miatt alkalmazzák. Emellett gyakori az a jelenség, hogy egyegy regionális munkaerőpiacon valamilyen képzettségű, szakmájú munkaerőből hiány keletkezik, ám a hazai munkavállalók nem hajlandók akkora vándorlásra, amekkorával ez a hiány belföldről pótolható lenne. Ilyenkor rendszeresen külföldieket alkalmaznak. Ők határon túli magyarok, vagy legalábbis jól beszélnek magyarul. Nem lehet tud ni, hány feketén foglalkoztatott idénymunkás dolgozik Magyarországon, de sokkal többen vannak, mint legálisan dolgozó társaik. Többnyire a legnehezebb, legalacsonyabb presztízsű, szakképzettséget nem igénylő munkákat végzik. Annak a magyarországi munkaerőn ek jelentenek tehát konkurenciát, amelyik a munkaerőpiacon a legkiszolgáltatottabb. Annak a munkavállalónak, akit legelőször bocsátanak el és a legkésőbb alkalmaznak ismét, legyen szó akár idény, akár állandó munkáról. Ennek a munkaerőnek viszik le az árá t - és ezzel a lehető legjobbat teszik neki. Nézzünk szembe a tényekkel. A szakképzetlen munka nagyon olcsó szerte a világban, és szinte korlátlanul rendelkezésre áll. Általában két út áll a szakképzetlen munkavállalók előtt. Az egyik az, hogy állják a bé rversenyt, a másik az, hogy munkanélküliek lesznek. Ez utóbbi sorsra jutottak a nyugateurópai országokban, miután kiépítették a jóléti államot. A legelesettebb rétegeket eltartotta az állam, amely a jövedelmek nagymértékű központosításával és újraelosztás ával biztosított számukra egy olyan életszínvonalat, amit ők maguk a munkaerőpiacon nem tudtak volna elérni. Azóta a jóléti államok összeomlottak, és a nyugati munkaerőnek hatékonyabbá kellett válnia ahhoz, hogy felvegye a versenyt a keleti munkaerőpiacokk al. Az Egyesült Államokban például a kilencvenes években végbement óriási gazdasági növekedés ellenére ma a munkavállalók lényegében csak az infláció mértékével keresnek többet, mint tíz évvel ezelőtt. Németországban a szociális biztonság fokozatos csökken tésének az egyik legutóbbi állomása volt, hogy a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellár jelentősen csökkentette a közkiadásokat, csökkentette az adókat, befagyasztotta a nyugdíjakat, leszűkítette a társadalombiztosítási ellátásokat. Sarkítva fogalmaz va tehát, a munkaerőpiac globalizálódása miatt az alacsony képzettségű munkaerő ma már a legfejlettebb országokban is annyit ér, amennyit Kínában vagy éppen Romániában. Ha a nyugati munkavállaló nem hajlandó dolgozni versenyképes - alacsonyabb - bérért, mu nkanélküli lesz, a munkahelyét pedig rövid időn belül elviszik egy másik országba vagy kontinensre. A magyarországi alacsonyan képzett munkaerő még nem annyira drága, hogy tömegesen költöznének el tőlünk a multinacionális cégek összeszerelő üzemei, bár má r erre is van példa. Még nem is annyira drága, hogy csak az életszínvonalcsökkentésen keresztül lehessen megőrizni a munkahelyeket. Nem árt azonban tudatosítani, hogy ha meg akarjuk őrizni az alacsonyan képzettek munkahelyeit, akkor állniuk kell a globáli s bérversenyt, mert ilyen verseny akkor is van, ha ők azt közvetlenül nem látják. Nem azokkal van tehát baj, akik letörik e munkaerő árát, hanem azokkal, akik elhitetik azt, hogy e réteg kereshetne többet is. Bármilyen igazságtalan is e jövedelemelosztás, amíg a világban ez a tendencia, Magyarország kénytelen alkalmazkodni ehhez is, mint a globális gazdaság többi jelenségéhez. Vegyük figyelembe a hazai munkaadók érdekeit is. A magyarországi kis- és középvállalkozások jelentős része alultőkésített, és még k omolyan kell fejlődnie ahhoz, hogy hazánk EUcsatlakozása után állni tudják a versenyt az uniós, ezen belül a magyar piacon is. Az olcsóbb munkaerő nagyobb lehetőséget teremt e vállalkozásoknak ahhoz, hogy tőkét halmozzanak fel és fejlődjenek. Vagyis nem kell félnünk munkaerőpiacunk részleges - és szabályozott - megnyitásától, hiszen az csak olyan folyamatokat segít elő, amelyek amúgy is megállíthatatlanok. A szerző szociológus Átadták az első magyarigazolványt Az MSZP elnöke pártsemleges köztisztvisel ői magatartást kíván Egy szlovákiai magyar család tagjainak adta át tegnap Mádl Ferenc köztársasági elnök az első magyarigazolványokat. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában éles vita zajlott le a magyar – román megállapodás tbterheivel kapcsolatban. Az MSZP elnöke pártsemleges köztisztviselői magatartást követelt a magyar diplomácia irányítóitól a státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatokban. Az Orbán – Nastase paktum aláírásával a magyar miniszterelnök kihátrált a nemzeti konszenzusból, mert a parla ment hozzájárulása nélkül módosította a kedvezménytörvényt, és azt kiterjesztette valamennyi romániai munkavállalóra – hangoztatta csütörtöki tájékoztatóján Kovács László. A szocialista pártelnök szerint Orbán Viktor szerdán nem azért hívta Magyarországra a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hogy értékeljék a
