Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-11
6 tartózkodási ví zumot kell kérnie - ennek díja 50 amerikai dollár , ezt 60 napon belül bírálja el a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala. Ehhez még hozzáadódik az akár több hétig elhúzódó nemzetbiztonsági ellenőrzés. A külföldinek adó- és tbszámot is be kell szer eznie. (Amint Magyarország az Európai Unió tagjává válik, megszűnik a státustörvény munkavállalásra vonatkozó kedvezménye.) A szociális tárca 8/1999. évi rendelete értelmében a munkaügyi központok elutasíthatják a külföldi állampolgár munkavállalási engedélyének kiadását, ha a foglalkoztató az országos átlagbérnél alacsonyabb összegű munkabért állapít meg a számá ra. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának keddi ülésén ezzel kapcsolatban hangsúlyozta Harrach Péter szociális miniszter, hogy "bérletörés nem fenyeget". A foglalkoztatási törvény 1995 óta felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendeletben hatá rozza meg a Magyarországon, az egyes megyékben, valamint a szakmacsoportokban foglalkoztatható külföldiek maximális létszámát, illetve megnevezze azokat a szakmákat, munkaköröket, amelyekben külföldi egyáltalán nem dolgozhat. Eddig nem éltek ezzel a lehető séggel, ugyanakkor az Országos Munkaügyi Tanács múlt pénteki ülésén Matolcsy György felkérte a szociális partnereket, hogy közösen dolgozzák ki a rendelet tartalmát. A gazdasági tárca pedig hetente tájékoztatást ad a külföldieknek kiadott munkavállalási en gedélyek számáról. A szakszervezetek nehezményezték, hogy csak utólag kérték ki a véleményüket. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint veszélyben van a magyar munkaerőpiac. Borsik János, a konföderáció elnöke lapunknak elmondta: "nem tartják helyesnek azt a ko rmányzati magatartást, hogy Nyugatra zárnak, Keletre nyitnak." Az ASZSZ vezetője úgy véli: azon román állampolgárok fejében, akik hosszú procedúra után megkapják három hónapra szóló magyarországi munkavállalási engedélyüket, az idénymunkát követően felmerü lhet a letelepedés gondolata, hiszen kedvezőbb gazdasági és politikai körülmények közepette élhetnek. A Munkástanácsok elnöke viszont nem tart attól, hogy a Romániából jövő munkavállalók veszélybe sodorják a magyar munkaerőpiacot, ugyanis a 80as évek köze pétől az erdélyiek, a román állampolgárok közül, aki akart, az már átjöhetett dolgozni akár legálisan, akár feketén. Palkovics Imre a Heti Válasznak hangsúlyozta: a szakszervezet szorgalmazza, hogy Magyarországon segédmunkát is csak megfelelő nyelvismerett el lehessen elvégezni, akárcsak Németországban. Javasolják azt is, ha egy megyében vagy szakmában a munkanélküliség 20 százalékkal meghaladja az országos átlagot, akkor tiltsák meg a külföldiek foglalkoztatását. Betöltetlen állások Az Országos Munkabizto nsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke, Békés András lapunknak elmondta: 2000ben 2363 esetben intézkedtek a munkaügyi felügyelők külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt, és 438 millió forint bírságot róttak ki. Ugyanakkor a feketemunka és munk anélküliség mellett egyes régiókban, elsősorban Budapesten és az ország nyugati szegletében munkaerőhiánnyal is kell már számolni bizonyos szakmákban. Székely Judit, a gazdasági tárca helyettes államtitkára a Heti Válasznak jelezte: Magyarországon jelenleg mintegy 35 ezer olyan álláshely van, ami már több mint egy éve betöltetlen. Számos helyen keresnek például varrónőket, ápolónőket vagy éppen ácsokat, állattenyésztőket. Nyolcvanévnyi adósság A határon túli magyarok több mint 80 év után vehetnek kezükbe olyan igazolványt, amelye t az anyaország állít ki a számukra. A magyarigazolvány iránti kérelmet összesen 41 úgynevezett közreműködői irodában gyűjtik össze, ebből 21 Erdélyben, 11 a Felvidéken, 6 a Vajdaságban, 111 pedig Kárpátalján, Horvátországban és Szlovéniában kezdte meg m űködését a napokban. A kérelmek a konzulátusokon keresztül érkeznek a budapesti Belügyminisztériumba. Eiselt György, a tárca helyettes államtitkára a Heti Válasznak elmondta: a kérelmeket 30 napon belül elbírálják, a magyarigazolványt az előre megjelölt kö zigazgatási hivatalban lehet átvenni Magyarországon. A 42 oldalas, zöld színű, fényképes igazolvány öt évig érvényes. A magyarigazolvány tulajdonosa a státustörvényben rögzített oktatási, kulturális, munkavállalási, egészségügyi, utazási kedvezményben rész esül. A BM 1517 ezer igénylővel számol havonta, de a tárca akár 120 ezer igazolványt is képes kiállítani egy hónap alatt. A magyarigazolványt mindazok kérhetik, akik magukat magyarnak vallják, beszélik a magyar nyelvet, akiket lakóhelyükön az állam vagy a z egyház magyar nemzetiségűnek tart nyilván, illetve tagjai valamelyik határon túli magyar szervezetnek. Hozzátartozói igazolványt a romániai magyarok nem igényelhetnek. A státustörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletben 1,2 milliárd forintot különíte tt el a kormány keddi ülésén a határon túli magyarok támogatására. Azon határon túli családok, amelyek legalább két gyermek magyar nyelvű oktatásáról gondoskodnak lakóhelyükön, gyermekenként évi 20 ezer forintot kapnak. Tankönyvtámogatásban is részesülhetn ek azok, akik kiskorú gyermeküket magyar nyelven taníttatják. Azok a határon túli szervezetek, amelyek a magyar kultúra, nyelv, irodalom, népművészet megőrzéséért munkálkodnak, támogatásért pályázhatnak. A kedvezménytörvényhez kapcsolódó pedagógusigazolvá nyt körülbelül 30 ezren kérhetik, diákigazolványt pedig több mint 100 ezer határon túli magyar tanuló igényelhet. A diákigazolvány ugyanazokat az utazási, kulturális és kereskedelmi előnyöket garantálja Magyarországon a határon túliaknak, mint a magyar diá kigazolvány.
