Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-10
5 önkényesen megváltoztatta? - Nem emlékszem ilyesmire. A st átustörvényt az Országgyûlés 93 százalékos többséggel fogadta el. Nem lehet egyszerûen felrúgni. De sajnos ez is belefér az Orbánkormány jogértelmezésébe. S mit lehet még tenni? - Az MSZP határozottan kéri: függessz ék fel az egyetértési nyilatkozat végrehajtását. Ez előnytelen az erdélyi magyarság és a magyar munkavállalók számára egyaránt. Hátrányosan érinti a kevésbé szakképzett, alkalmi munkásokat, különösen a Romániával határos térségekben. Másfél éve a szocialis ták azt javasolták: a megyei munkaerőközpontok mérjék föl a hazai munkaerőpiac szükségleteit, s a kormány ennek alapján kössön megállapodást a határon túli magyar szervezetekkel az ottani munkaerőközvetítés céljából. A Fidesz látványpolitizálása azonban f ontosabbnak bizonyult. - Erre nincs garancia. Bizony lehet, hogy ez lesz a banánhéj, amelyen a Fidesz elcsúszik a választásokon. Hiszen a magyar társadalomban erős a félelem a munkahelyek elvesztésétől. Romániában már most toborzóirodákat állítanak fel, íg y próbálják az olcsó román munkaerőt Magyarországra küldeni. Ennek - a munkaerőpiaci feszültségeken túl - komoly hatása lesz az egészségügyi ellátásra is. Máig nem tisztázta az Orbánkormány: milyen egészségügyi ellátás illeti meg a három hónapra érkező m unkavállalókat. Tegyük hozzá: Romániában a minimálbér a miénknek egyharmada. A hazai munkáltatóknak nem éri meg kifizetni a minimálbért és az Európában is páratlanul magas járulékokat. Nem éri meg nekik legálisan foglalkoztatni a külföldieket. Ez tovább er ősíti a feketemunkát, amely a közbiztonságot is veszélyezteti. Többnyire a kölcsönösség jellemzi a nemzetközi szerződéseket. Mit adnak nekünk a románok? - Szinte semmit. Az Orbánkormány azt tartja sikernek, hogy vég ül is életbe lép a kedvezménytörvény Romániában. De akkor mi lehetett a kormány valódi szándéka? - A különmegállapodás egyenes következménye az Orbánkormány nyegleségének: csuklóból akarták lenyomni a törvényt a szo mszéd országok politikai elitjének a torkán. Jobb megoldás lett volna, ha tovább tárgyalnak. Semmilyen komoly kár nem érte volna az erdélyi magyarságot, ha kés őbb lép életbe a kedvezménytörvény. Az Orbánkormány belement abba is, hogy Magyarország a romániai magyar szervezeteknek ezentúl csak úgy nyújthat támogatást, ha ebbe a bukaresti kormány előzetesen beleegyezik. A következmények ma még beláthatatlanok. Az RMDSZ vezetője nyilatkozott: ők elfogadják ezt a megállapodást. Sőt a szlovákiai magyarok vezetője, Duray Miklós is üdvözölte az egyezményt. - A románmagyar kétoldalú megállapodás mindaddig nem érinti a felvidéki ma gyarságot, amíg Dzurinda és a szlovák politikai elit hasonló igénnyel nem jelentkezik. Ami az RMDSZt illeti: teljesen megértem Markó Béla álláspontját. Az elmúlt években az Orbánkormány lehetetlen helyzetbe hozta az RMDSZ legitim vezetését: nem volt hajl andó id őben egyeztetni a román kormánnyal a kedvezménytörvényről. Az RMDSZ beszorult a magyar és a román kormány közé, másfelől nagy nyomás nehezedett rá a radikális belső ellenzék részéről. Nem tart attól, hogy az MSZP önm aga ellen hangolja az erdélyi magyarságot - vagy legalábbis az RMDSZt , ha a paktum felfüggesztését szorgalmazza? - Tapasztalataim szerint csalódottak az erdélyi magyarok, s joggal teszik föl a kérdést: ezek után mi is az ő valódi kedvezményük. Elképzelhető, hogy többi szomszédunk - Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Horvátország - hasonló egyezményt akar majd velünk kötni? - Szlovákiában a választások előtt Dzurindának és a jelenlegi kormánykoalíciónak fontos esélye, hogy hasonló me gállapodást préseljen ki az Orbánkormányból. Szerbiában és Ukrajnában 3040 százalékos a munkanélküliség. Ha nem is indulnak százezrek Magyarországra munkát vállalni, de már néhány tízezer ember megjelenése óriási feszültséget okozhat. Hogyan lehet megakadályozni az esetleges újabb paktumokat? A Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma és állampolgárságuk szerinti megoszlása - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat sta tisztikája szerint: A legtöbb munkavállaló román állampolgár: számuk az elmúlt években jelent ősen nőtt. Míg 1997ben 9218 főt regisztráltak, 2000ben 19 774et, tavaly - június 30ig - 11 954et. 72,8 százalékuk fizikai foglalkozású, a többi szellemi. A volt Szovjetunió országaiból 1997ben 3582en kaptak munkavállalási engedélyt, 2000ben 5783an , tavaly - az első félévben - 3331en. Többségük ugyancsak fizikai munkás. A szlovák munkavállalók száma is ugrásszerûen emelkedett: míg 1996an 696 főnek adtak engedélyt, 2000ben 3508nak, tavaly - június 30ig - 1875nek, 90 százalékban fizikai munkásna k. A volt Jugoszlávia területéről múlt év közepéig 1602 állampolgár kapott munkavállalási engedélyt.
