Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-10
4 parlamenti választókörzetről ” - szögezi le a szövetség elnökségének nyilatkozata (Nszv 8.o.) A KMKSZ a magyar választókerüle t átszabásáról – Egyezséget kötött a Mi Ukrajnánk (MH 4.o.) Moldávok tüntettek – Kétezren tüntettek szerdán Chisinauban a moldvai kormány azon terve ellen, amely szerint az orosz az ország második hivatalos nyelve lenne (Nszv 8.o.) A RÉGIÓ HÍREI ➢ V I LÁGTÜKÖR Spanyol EUtervek (MN 9.o.) http://www.mno.hu/ Cikkek: Tabajdi Csaba: A gőgnek nagy ára van A külügyi bizottság szocialista párti képviselője szerint a parlament által megszavazott kedvezménytörvényt (státustörvényt) Orbán Viktor önkényesen megváltoztatta, amikor Adrian Nastase román miniszterelnökkel egyetértési megállapodá st kötött. Az MSZP politikusa úgy véli, a külön egyezménnyel Orbánék elfogadták, hogy a romániai magyar szervezeteknek ezentúl csak úgy nyújtható itthonról támogatás, ha ebbe a román kormány előzetesen beleegyezik. Ennek beláthatatlanok a következményei. S ÁNDOR ZSUZSANNA interjúja. Nem bánták meg, hogy tavaly nyáron önök is megszavazták a státustörvényt? Hiszen ha az SZDSZszel együtt az MSZP is nemmel voksolt volna, talán ma nincs egyetértési nyilatkozat. - Az egyet értési megállapodás a mi támogató szavazatunk nélkül is megszületett volna. A kettő között nincs összefüggés. Akkori döntésünk helyes volt. Ma nem a törvénnyel van baj. Sokszor elmondtuk: egyeztetni kell időben a szomszédainkkal. Az SZDSZ szerint önök a valódi rászorultság elve helyett az állami kedvezmények etnikai alapú osztogatására szavaztak. Így óhatatlanul a kormány puha irredenta politikáját szolgálták. Jogos a kritika? - A törvényben szó sincs etnikai alapú tá m ogatásról, hiszen a mi javaslatunkra került be a törvénybe a szabad identitásválasztás elve. Önmagában kétoldalú kapcsolatokkal sajnos nem rendezhetők a Kárpátmedence kisebbségproblémái. Ebben ugyanis eddig még nem volt megfelelő partnerünk sem a román, s em a szlovák elit. Épp ezért volt szükség Magyarország önálló lépésére, a kedvezménytörvényre. A határon túli magyar szervezetek többsége pedig határozottan azt kérte: az MSZP szavazza meg a törvényt. Most van politikai és erkölcsi alapunk számon kérni az Orbánkormányon: miért csonkította meg az erdélyi magyarságnak nyújtott kedvezményeket. Az OrbánNastasepaktum előtt a magyar miniszterelnök megmutatta az aláírásra váró szöveget a pártoknak. Miért nem akkor próbálták megakadályozni az egyezséget? - A paktum megkötése előtt nem volt olyan érdemi pártközi egyeztetés, amely megfelelő lett voln a ilyen horderejû ügyhöz. Titokban folytak az előkészületek? - A diplomáciában csak az számít nemzetközi szerződésnek, amit már aláírtak. Szakértőkkel és a külügyi bizottsággal kellett volna megvitatni a ter vezetet. A magyar miniszterelnöknek különben sincs joga egy elfogadott törvény felülbírálására. Korábban előfordult már, hogy a parlament döntését a kormány Kolláth György alkotmányjogász szerint a magyar jog nem ismeri az egyetértési megállapodás fogalmát: "Nem törvény, nem is kormányrendelet. Vagyis a státustörvény van hatályban, amit nem ronthat le a megállapodás." Úgy lá tja, már tizenharmadik éve ugyanazt írja elő a jogalkotás: a törvényeket s azok végrehajtási jogszabályait egy időben kell hatályba léptetni. Ugyanakkor az egyetértési megállapodást felfüggesztő indítvány értelmezhetetlen a magyar jogban: "A jogban nincs v ákuum. Nincs szünetjel. A törvény életbelépéséről és hatályon kívül helyezéséről a parlament dönthet adott napon, adott hatállyal" - mondja az alkotmányjogász. Arról különben már öt éve folyik a vita: a Alkotmánybíróság felfüggeszthete egy megtámadott tör vényt - ideiglenes intézkedéssel.