Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-10
5 kormányzati és kétkét parlam enti képviselőt küldenének a grémiumba, amelyben helyet kapna az Európai Parlament 16 tagja és a brüsszeli Bizottság egy képviselője is. A tagjelöltek tanácskozási joggal szintén részt vennének a reformalternatívákat kidolgozó testület munkájában. Komoly s zócsaták várhatók a csúcson a konvenció elnökének személyéről is. A legnagyobb összecsapást Olaszország és Franciaország vívja majd, az előbbi Giuliano Amato exminiszterelnököt, az utóbbi Valery Giscard D'Estaing volt államfőt javasolja a posztra. Lehet, b ár megfigyelők szerint nem valószínű, hogy a két nagy harcából egy nevető harmadik kerül ki győztesen: Martti Ahtisaari egykori finn köztársasági elnök vagy JeanLuc Dehaene leköszönt belga kormányfő. A laekeni Európai Tanács értékeli a bővítési folyamatot is, ám a tagjelöltek ezúttal nem számíthatnak a nizzai vagy a göteborgi állásfoglaláshoz hasonló, kellemes meglepetésre - figyelmeztetnek Brüsszelben. Megfigyelők szerint a Tizenötök Laekenben újból megerősítik, hogy 2004ben a legérettebb jelöltek bebocs átást nyerhetnek az unióba, de továbbra sem vállalnak kötelezettséget a felvétel időpontjának és a csatlakozók első körének meghatározására. Az uniós csúcs minden bizonnyal jóváhagyja a tagjelöltek felkészültségét értékelő országjelentéseket, és áldását ad ja a Bizottságnak a bővítés jövőjét taglaló stratégiai dokumentumára, amely tíz ország egyidejű felvételével számol. A soros elnök, Belgium és az Európai Bizottság ugyan szorgalmazza, hogy a csúcs küldjön újabb "pozitív üzenetet" a csatlakozásra váróknak, kérdés azonban, hogy ehhez meg tudjáke nyerni a tagállamok támogatását. Biztató jelnek tekintenék például a tárgyalásokat folytató Tizenkettek, ha az EU állam- és kormányfői leszögeznék: a felkészült országoknak minden esélyük megvan arra, hogy az integrá ció teljes jogú tagjaként vegyenek részt az unió reformját kidolgozó kormányközi konferencián. Főszerep jut a csúcson az antiterrorista harcnak, a bel- és igazságügyi együttműködésnek. Az egész unió területén érvényes letartóztatási parancs bevezetéséről, a kompromisszum megtalálása az állam- és kormányfőkre vár. Státusokirat: a kötődés is számít, nemcsak a nyelv A szomszédos országok kisebbségi magyar szervezetei kijelölték a fontos szerepet betöltő státusirodák helyét. Ezek feladata hivatalosan csak a magyarigazolványért folyamodók adatainak ellenőrzése. A dokumentum elnyeréséhez nem kell feltétlenül tudni magyarul. A státustörvény, mint ismeretes, január elsején hatályba lép, de több szomszédos országban a státusirodák a mai napig nem készültek fel a magyarigazolványt kérelmezők fogadására. Néhol még nem tudni, hány alkalmazottal működnek az irodák, másutt – így Jugoszláviában – az ajánlóbizottságok összetétele bizonytalan. Az irodák kulcsszerepet töltenek be azok esetében, akik nem tudják dokumentu mokkal bizonyítani magyarságukat. (Szlovákiai értesülésünk szerint a „dokumentált” magyarok közvetlenül a konzulátushoz is fordulhatnak, nekik az irodák léte csak utazási könnyebbséget jelent: nem kell feltétlenül felkeresniük a magyar külképviseleteket.) Az irodáknak az eredeti elképzeléstől eltérően nem lesz ajánló hatáskörük, vagyis közvetlenül nem vesznek részt amagyarországi közigazgatási eljárásban. Ezzel amódosítással a magyar fél az Európa Tanácsvelencei bizottságának ajánlását vette figyelembe. Mag yarországon a Belügyminisztérium vizsgálja a beérkező kérelmeket. A magyarigazolvány megszerzésének alapkritériuma, hogy a kérvényező magyarnak vallja magát – erről a státusirodában nyilatkoznia kell. Van további három követelmény is, amelyek közül legaláb b még egynek meg kell felelni, amit dokumentummal kell bizonyítani. Ezek: 1. Tagság egy helyi magyar (civil vagy érdekvédelmi) szervezetben. 2. Az érintett személy az egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel. 3. Az állam, amelynek polgára, magyar nemze tiségűként tartja számon. Igazolványért továbbá abban az esetben is folyamodni lehet, ha a fenti három kritérium közül egyiknek sem felel meg a kérelmező, de tud magyarul. Ezt szintén a státusirodában lehet bizonyítani. Szlovéniában, Horvátországban, Jugos zláviában, Szlovákiában és Ukrajnában már döntöttek az irodák számáról. A szlovéniai, horvátországi és az ukrajnai magyarok egyegy irodát működtetnek, a jugoszláviaiak hatot, a szlovákiaiak tizenegyet. A romániaiak huszonkettőt vagy esetleg még többet, ak ár harminchatot is. A státustörvény végrehajtását szabályozó legújabb kormánydöntések értelmében a munkavállalási, egészségügyi, tudományos, kulturális és utazási kedvezményeket az anyaországban a fényképes, zöldes árnyalatú magyarigazolvánnyal lehet majd igénybe venni.
