Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-10
6 A közokiratnak minősülő, személyi adatokat tartalmazó, fényképes (42 oldalas) dokumentumot a magyar hatóságok adják ki. Az öt évre szóló okmányt nemcsak a szomszédos országban élő magyar kisebbségiek (illetve az anyanemzethez való tartozását igazolni tudó személyek) kaphatják meg, hanem a más nemzetiségű házastárs és a vegyes házasságban élő kiskorú gyerekek is. Ők úgynevezett hozzátartozói igazolványt kaphatnak, amely ugyanazokra a kedvezményekre jogosít, mint a magyarigazolvány. A magyarigazolvány birtoko sai az anyaország területén évente négyszer 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a tömegközlekedési járműveken. (Egyegy család csoportos kedvezményt is igénybe vehet ugyancsak négyszer évente, 90 százalékos kedvezménnyel.) A hatévesnél fiatalabb gyermek ek és a 65 évesnél idősebb személyek számára – a hasonló korú magyar állampolgárokhoz hasonlóan – ingyenes lesz az utazás Magyarországon. A határon túli tanulók diákigazolványt kaphatnak, ha azt a magyar igazolvány igénylésekor kérik. A diákigazolvánnyal, amely ugyanolyan lesz, mint a magyarországi diákoké, minden ezzel járó kedvezmény igénybe vehető az anyaországban. A státustörvény – meg nem határozott összegű – évi egyszeri pénzügyi támogatást helyez kilátásba azon határon túli magyar szülőknek, akik mag yar iskolába járatják kiskorú gyermekeiket. A magyarigazolvány naptári évenként háromhavi legális magyarországi munkavállalást tesz lehetővé. A törvényesen Magyarországon foglalkoztatott határon túli magyarok tbjárulékot fizetnek, ennek alapján jogosultsá got szereznek nyugdíjellátásra és egészségügyi ellátásra is. A magyarigazolvány birtokosai (akik nem vállalnak munkát az anyaországban) egyelőre csak indokolt esetben kezeltethetik magukat Magyarországon, akkor, ha erre szülőföldjükön nincs lehetőség. A kö ltségeket egy alapítvány fogja megtéríteni. Budapest azt tervezi, hogy a magyar státusúak gyógykezelésének kérdését egy különleges egészségbiztosítási mechanizmus keretében oldja meg, ez a rendszer 2003tól működne. Ha a román kormány nem tesz olyan lépése ket, amelyekkel a már meghozott intézkedéseket ellehetetlenítené, a magyarigazolványt igénylőket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az erdélyi magyar történelmi egyházak és civil szervezetek képviselőiből alakult Országos Felügyelőtestület (OFT ) idejében tájékoztatja majd arról, hogy saját településükön hova kell e célból bekopogniuk – jelentette kolozsvári tudósítónk. Ez lehet az RMDSZ vagy egy magyar civil szervezet székháza, valamint egyházi intézmény e célra létrehozott kirendeltsége – jelen tette ki a Népszabadságnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A 28 tagú OFT az irodák működési elveit dolgozza ki, felügyeli működésüket, és az esetleges panaszokat orvosolja. Az irodákban a kérelmező kitölti az igényét megfogalmazó kérdőívet. Ennek alapján kiállítanak egy dokumentumot, ame ly rögzíti: a kérelmező azt vallotta magáról, hogy magyar, s tud magyarul. Ehhez hozzáteszik, hogy magyar iskolába járte, tagjae valamelyik magyar egyháznak, az RMDSZnek vagy akár egy magyar civil szervezetnek. Ha magyarul valamilyen okból kifolyólag ne m tud, de magyarnak vallja magát, és tagja valamelyik magyar történelmi egyháznak, az elégséges indok ahhoz, hogy a törvényes kedvezmények megillessék. Romániában a kérelmező arról is nyilatkozik, hogy adatait a magyar hatóságoknak át lehet adni. Az adatok at átvevő pedig írásban kötelezi magát, hogy az információkat csakis a meghatározott célra használja fel. Ezt követően továbbítják a magyar hatóságoknak a begyűjtött adatokat. Senki nem ad arról bizonylatot, hogy valaki magyar vagy nem – hangsúlyozta Takác s. A dolgok jelenlegi állása szerint a begyűjtött kérelmeket az irodák a magyar konzulátusok útján juttatják el a magyarországi hatósághoz, amely – pozitív döntését követően – kiállítja a magyarigazolványt. Ennek kézbesítési módszere azonban még most, dece mber közepén sincs tisztázva. Ha a két kormány egyezségre jut, lehetségessé válna, hogy az igazolványokat a Romániában működő magyar konzulátusok osszák ki, de egyelőre az sincs kizárva, hogy a zöld könyvecskék átvétele céljából a jogosultaknak el kell maj d utazniuk a legközelebbi magyarországi településre. Az OFT döntése értelmében alakulóban vannak a területi felügyelőtestületek, amelyek mellett egy vagy több „területi központi státusiroda” nyílna. Erdélyben 21 területi RMDSZszervezet működik, de vannak olyan megyék, ahol a magyarság száma több központi iroda megnyitását kívánná meg. A központi irodák minimális száma 22 lesz, de elképzelhető az is, hogy Erdélyszerte akár 36 is nyílik. Ezeknek lennének alárendelve azok a helyi irodák, amelyek az igénybegy űjtési munkát végeznék. Napokon belül megkezdődik atizenegy délszlovákiai iroda tatarozása és műszaki felszerelése – jelentette pozsonyi tudósítónk. Ezekben aSzövetség aKözös Célokért társulás alkalmazottai januártól segítik majd aszlovákiai magyar polgár okat azoknak az adatlapoknak akitöltésében és ahiányzó igazolások beszerzésében, amelyek szükségesek astátustörvényben meghatározott kedvezmények megszerzéséhez – tájékoztatta aNépszabadságot Mézes Rudolf elnök. A szövetséget öt jogi személy – aMagyar Koal íció Pártja, aSzlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Társaság (Csemadok), továbbá afelvidéki magyar pedagógusok, aszülők, valamint acserkészek szövetsége – néhány hete hozta létre, sapolgári törvénykönyv rendelkezései szerint már bejegyezték. Irodáit többnyire a Csemadok területi szervezeteinek székhelyein rendezik be, sígy jelentős bérleti díjat takarítanak meg. – A pénzt ajobbára elavult épületek felújítására fordítjuk, amelyek ezután ismét ahelyi magyar szellemi élet központjaivá válhatnak – közölte érdeklődésü nkre Pogány Erzsébet, atársulás elmúlt napokban kinevezett hivatalvezetője, aki aMagyarok Világszövetségének felvidéki előadója, legutóbb pedig aRákóczi Szövetség
