Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-10
4 még most is. A törvény elfogadása után a műsoridőt meg kellene osztania a többi kisebbséggel, így műsorideje a legjo bb esetben is megfeleződne. Érthető tehát, hogy először a több mint ötvenfős újvidéki rádió szerkesztősége tiltakozott a nyilvánvaló jogfosztás ellen. Politikailag károsnak és jogilag elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, emlékeztetve arra, hogy a szerz ett jogok megvonása ez esetben a kisebbségi jogok csorbításával ér fel. Így abba az ellentmondásos helyzetbe kerülhetnek, hogy a vajdasági magyar rádiózást, amelyet a kommunista korszakban és a milosevicsi rezsim idején is sikerült megőrizni, az önmagát de mokratikusnak valló és az európai mércékre esküdő új hatalom építi le. A kisebbségellenes terv ellen felemelte szavát Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb kormány alelnöke is, aki kijelentette, hogy megakadályozzák a javaslat elfogadá sát. Tiltakozik a VMDP is, és a megoldást a magyar autonómiában látja. vissza Laeken, a jövő és a kompromisszumok csúcsa Pozitív üzenetet várnak a tagjelöltek az év végi Európai Tanácstól A jövő Európája és kevésbé a jövő n agy kérdése, a keleti kibővítés áll majd az Európai Unió december közepére összehívott csúcstalálkozójának középpontjában. A belgiumi Laekenben a Tizenötök várhatóan kijelölik az integráció továbbépítésének nyomvonalát, megvonják az antiterrorista harc és együttműködés mérlegét. Minden jel arra mutat, hogy az évzáró csúcsa nehezen kialkudott kompromisszumok találkozója lesz. Halmai Katalin (Brüsszel) NÉPSZAVA A bőség zavarával küzdenek az Európai Unió tagállamainak csúcstalálkozóra készülő állam- és kormány fői. Az antiterrorista harctól az euró küszöbönálló bevezetéséig, a gazdasági visszaesés következményeinek számbavételétől a közös védelemig számtalan téma terítékre kerül a Brüsszel melletti királyi rezidencián. De a legnagyobb falat kétségkívül a laekeni deklaráció lesz, amely megadja a jelet az Európai Unió újabb, nagyszabású átalakításának elindítására. A vállalkozás jelentőségét és a Tizenötök óvatosságát bizonyítja, hogy a csúcson pusztán az előkészületek megkezdéséről, az unió alkotmányos reformját k idolgozni hivatott, következő kormányközi konferencia (IGC) összehívását megelőző lépésekről határoznak majd. Döntenek az úgynevezett konvenció életre hívásáról, amely a jövő márciustól kezdve bő egy esztendeje lesz arra, hogy alternatívákat, ajánlásokat f ogalmazzon meg az Európai Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének átfogó korszerűsítésére. A konvenció munkaanyaga előbb a kormányközi konferencia elé, majd az újabb hosszadalmas, egyeztető procedúrát követően - brüsszeli remények szerint még a 2004es európai parlamenti választások előtt - az EU állam- és kormányfőinek tárgyalóasztalára kerül. Laekenben tehát látszólag semmi nem dől el, de a valóságban ez a csúcs szabja meg a vita irányát, húzza meg a reform kereteit. A belga elnökség által elkészít ett nyilatkozattervezet, amelyről éles vitákat folytatnak a tagállamok, fölsorolja a válaszúthoz érkezett Európa előtt álló kihívásokat, és meghatározza az integráció továbbépítésének lehetőségeit. A legfőbb üzenet: viszsza kell állítani a polgárok bizalmá t a kusza és bonyolult döntéshozatali rendszerrel, demokratikus deficittel bajlódó Európai Unió iránt, létre kell hozni a jövő versenyképes, szabadságot és prosperitást biztosító integrációját. A deklaráció tervezete szerint ehhez egyszerűsíteni kell az EU működését szabályozó alapszerződéseket, meg kell fontolni egy európai alkotmány megalkotását. Élesen szét kell választani a közösségi, a nemzetállami és a regionális, illetve önkormányzati hatásköröket. Át kell alakítani az intézményeket, meg kell határoz ni a nemzeti parlamentek szerepét a döntéshozatali folyamatban, újra kell gondolni az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Miniszteri Tanács egymáshoz való viszonyát. Laekenben éles viták várhatók egyikmásik felvetésről, például a kötelező erővel bíró európai alapokmány kidolgozásáról, amelyet szorgalmaznának a franciák, a németek és a belgák, ám élesen elleneznének a britek. A brüsszeli Bizottság egyebek mellett a közösségi jelleg erősítését, a minősített többségű szavazás kiterjesztését várja a r eformtól, egyes tagállamok viszont már a nizzai csúcson hideglelést kaptak a föderáció irányába mutató elképzelésektől. Romano Prodi bizottsági elnök szerint a bővítést sodorja veszélybe, ha a Tizenötök ismét képtelenek lesznek túllépni szűk érdekeiken, és makacsságukkal megbénítják a döntéshozatali reformot. Az állam- és kormányfőknek Laekenben kell dűlőre jutniuk a konvenció mandátumáról, létszámáról, elnökének személyről. A jelenlegi elképzelések szerint a tagállamok egyegy
