Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-07
10 lakásfoglalók helyzetének megoldása, véleménye szerint, rövid távon megoldhatatlan, mivel a kormány szociálpolitikája nem a rászorulókat támogatja. Elismerte: a rendszerváltozás óta egyik kormányzat sem tudott érdemben javítani a helyzeten, de a mostani vezetés rendelkezik akkora többlettel, hogy válto ztasson a helyzeten. A főváros kidolgozta a "40+" Budapesti etikai kódexet, amely az életkor szerinti diszkrimináció ellen emel szót. Másfél millió embert érintő problémáról beszélt Demszky, olyan emberekről, akik önhibájukon kívül nem részesültek nyugati nyelvek és számítástechnikai oktatásban, viszont mára emiatt váltak versenyképtelenné. Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára sérelmezte, hogy a kétnapos nemzetközi konferenciára a kormányzat részéről előadóként senki nem kapott meghívást, noha az antidiszkriminációs tárcaközi bizottság felállításában meghatározó a tárca szerepe, valamint a hatályos jogrendszer továbbfejlesztését is kezdeményezték. Kádár András jogász, a Magyar Helsinki Bizottság tagja hangsúlyozta: a diszkriminá cióellenes törvény megalkotásának szükségessége már 1997ben megfogalmazódott, de az Alkotmánybíróság azon álláspotja szerint, hogy a törvény hiánya nem tekinthető alkotmányellenesnek, elmaradt az antidiszkriminációs törvény kidolgozása. Az Orbánkormány k oncepcionálisan megfelelőnek és kellőképpen hatékonynak tartotta a fennálló rendszert, de a kisebbségi ombudsman lobbitevékenységének köszönhetően kezdetét vette a törvény kidolgozása. Arra a kérdésre, mennyire megfelelő a magyarországi szabályozás az euró pai irányelvek alapján, Kádár András több hiányosságra mutatott rá. A magyar jog legnagyobb deficitje, hogy nincsenek általános érvényű szankciók. A magyar jogrendszerben a legkiterjedtebb diszkriminációellenes szabályozásról a munkajog kapcsán beszélhetün k, de míg a közvetett diszkrimináció fogalma értelmezést kap, addig a közvetlen körülírása nem található meg a törvényben. Hiányosság még, hogy az áldozatok nevében csak a hozzátartozók vagy ügyvédek léphetnek fel. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman az állami felelősség átalakításának szükségességéről beszélt, mert a hagyományos felfogás szerint az egyenlőség biztosításában az állam passzív szerepet tölt be, csak a legdurvább igazságtalanság jogszerűtlen, minden más szankciót a szabadság szükségtelen kor látozásának minősíti. vissza Biczó Henriett Markó Béla mérlege az első évről 20011207 (a nyomtatott MH cikke) A román kormánypárt és az RMDSZ felső vezetői egy év elteltével értékelték együttműködésüket, annak lehetséges m egújítását, valamint áttekintették a székelyföldi helyzet kapcsán támadt feszültségeket. A szerda késő este véget ért találkozón a státustörvényről is tárgyaltak. A felek vegyes bizottságot hoznak létre a kormánytámogatásról szóló megállapodás megvalósulás ának elemzésére. A székelyföldi feszültségek kapcsán Nastase és Markó egyetértett, hogy nincs szó az állam tekintélyének csorbulásáról, inkább a törvények és az alkotmány tiszteletben tartási módja vezetett nézeteltérésekhez. Markó Béla lapunknak elmondta : a fő cél az volt, hogy a mérlegkészítés módszertanában állapodjanak meg. A vegyes bizottság a következő napokban felméri, hogy különböző szinteken miként valósult meg az együttműködés. Januárban ismét találkoznak, és döntenek arról, aláírnake egy újabb megállapodást. A státustörvényre vonatkozó eszmecsere kapcsán Markó az MHnak kifejtette: a beszélgetés nyomán azt kell mondania, hogy a kérdés "még mindig nagyon nyitott. Néhány kérdésben továbbra is nagy a véleménykülönbség, és az egyeztetést a két korm ány között fel kellene gyorsítani, hogy mindezt dűlőre lehessen vinni. A munkavállalás kérdéséről és kéthárom más problémáról van szó" - mondta. Arra vonatkozóan, hogy a státustörvény feltétele lesze a kormánypárttal esetleg megkötendő megállapodásnak, l eszögezte: ez formailag sem lehetséges, mert nem az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezéssel lehet a kérdést megoldani, hanem a két kormány közötti megállapodással. Lapunk arra vonatkozó értesülése kapcsán, miszerint Nastase arra kérte Markót, hogy az RMDSZ befolyását latba vetve igyekezzenek rávenni az Orbánkormányt a román észrevételek szem előtt tartására, Markó így nyilatkozott: "Ilyen formában nem hangzott el a kérés, de mi magunk is felvetettük, hogy nem közvetítünk, de a magyar kormány képviselő inek mielőbb eljuttatjuk véleményünket ennek kapcsán. vissza Bogdán Tibor/Bukarest 20011206 / KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY – ERHARD BUSEK – DI E PRESSE Bécs, 2001. december 6., csütörtök (MTI) – A Die Presse című konzervatív bécsi lap csütörtökön "DélTirol mindenütt van" címmel közölte Erhard Busek, az EU bővítésével foglalkozó osztrák kormánymegbízott, volt alkancellár cikkét a kisebbségi kérdésekről, s ezzel kapcsolatban a magyarországi kedvezménytörvényről. Busek – aki a dunai tér séggel és KözépEurópával foglalkozó bécsi intézet vezetője is – úgy vélekedett, hogy az európaiak hajlamosak csak a nyitott kérdéseket látni, s az elért sikerekről megfeledkezni. Az utóbbiak között említi meg DélTirolt, amely körül évtizedeken át heves
