Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-21
4 vissza A státustörvény esztendeje (Ez volt az év VI.) 20011221 (a nyomtatott MH cikke) Az Országgyűlés 2001. június 19én a képviselők 93 százalékának támogatásával elfogadta a szomszédos államokban élő m agyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. A jogszabályról folytatott - főként a parlamenti szavazás előtti időszakra jellemző - belpolitikai viták, illetve a nemzetközi reakciók meghatározó nyomot hagytak Magyarország 2001es külpolitikáján. Ahhoz képe st, amiről a határon túli magyarok álmodtak, a június 19én elfogadott státustörvény szövege már visszalépés volt. Nem lenne meglepő azonban, ha kiderülne, azok számára, akiket e jogszabály kedvezményezettjeinek neveztek, még ez is többet nyújtott volna an nál, amire 2002. január elsejétől számíthatnak. Mindez dacára annak, hogy a parlamenti végszavazásnál a törvény akkora támogatást kapott, mint kevés jogszabály az elmúlt négy esztendőben. A tervezetet ugyanis nem csak a koalíció, illetve a MIÉP fogadta el, de korábbi heves bírálatai ellenére végül áldását adta rá jóformán az egész szocialista frakció. Nemet testületileg csak az SZDSZ mondott - lépésükről Tőkés László meg is állapította hamarosan, hogy az már a nemzetárulás határát súrolta. Az elfogadott ker ettörvény egyébként a majdani kedvezményezetteknek Magyarországon munkavállalási, oktatási, utazási és kulturális téren ígért kedvezményeket, s több szülőföldi támogatási lehetőséget vázolt. Hamarosan világossá vált azonban, hogy nemzetközi - főként a szo mszédok irányából érkező - rosszallással riogatóknak lett igazuk. Ezzel pedig a státustörvény meghatározó elemévé vált a teljes magyar külpolitikának. Nem csupán a diplomácia három "alappillérének" egyikét, a magyarmagyar viszonyt érintette ugyanis, de ki hatott a szomszédságpolitikára, sőt az integrációra is. Románia és Szlovákia ugyanis röviddel a jogszabály elfogadása után fájlalta, hogy Magyarország nem folytatott velük előzetes egyeztetéseket, majd vezetőik közölték: területükön nem, vagy csak nagyon n ehezen tudják elképzelni a jogszabály alkalmazását. Pozsony és Bukarest érvelése szerint a törvénynek a határokon átnyúló hatásai vannak, ráadásul diszkriminatív elemeket tartalmaz, így ellentétes a nemzetközi normarendszerrel. Több, olykor inkább formáli snak, mint lényeginek tűnő egyeztetés után a vita nemzetközi fórumok elé került. Az Európa Tanács úgynevezett velencei bizottsága még "salamoni" jelentést fogadott el, az Európai Unió idei Magyarországjelenése azonban már világosan kimondta: a jogszabály sérti a diszkriminációmentesség elvét. A két értékelés nyilvánvalóan új helyzetet teremtett a szomszédsági párbeszédben is, így az év végére - a meglehetősen lassan körvonalazódó végrehajtási rendeletek megszületésével párhuzamosan - felgyorsultak a konzu ltációk is. Ezek nyomán úgy tűnik, e hét végén Bukarest és Budapest megegyezik, igaz, ehhez a magyar fél számos kérdésben engedni kényszerül. Pozsony - a nyilatkozatok szerint - továbbra is akadékoskodik, de szakértők úgy vélik, valójában csak arra vár, ho gy a románmagyar egyezséget megismerje, s az abban foglaltakat magának is követelje. A jogszabályt ismerők közül többen mindezek alapján állapították meg: a január 1jén életbe lépő s jövőre mintegy tízmilliárd forintba kerülő státustörvényből az maradt meg, amit sokan a kezdet kezdetén emlegettek - a szimbolikus gesztus. Nagy Iván Zsolt vissza
