Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-21
5 Románia elfelejtett „forradalma” Iliescu tizenkét éve vállalta, hogy valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti jog okat 2001. december 21. Gui Angéla Szabadságot Tőkés Lászlónak! Nem félünk többé a Securitatétól! Le Ceausescuval! – harsogták egy emberként 1989. december 15én a temesvári lelkészi hivatalt élő láncként körülvevő magyarok, románok és németek. Nemzetiségtől függetlenül védték azt a lelké szt, aki a Magyar Televízió Panoráma című műsorában megtörte a hallgatás falát. „Életemben először láttam azt, hogy magyar és román ilyen közös érzéssel valamiért kiáll” – fogalmazta meg érzéseit az esemény egyik résztvevője. A temesvári megmozdulás tizenk ettedik évforulójára ma alig emlékeznek Romániában, ahol most újra az akkori események kulcsfigurái, a posztkommunisták vannak hatalmon. Hat nappal később Bukarestben is kitört a forradalom. Emberek millió mondtak nemet a diktatúrára, és még kar ácsony előtt kivégezték a Kárpátok géniuszaként emlegetett Nicolae Ceausescut és feleségét, Elenát. Javában ropogtak a fegyverek a fővárosban, amikor az ország ideiglenes irányítását Ion Iliescu és Petre Roman vezénylete alatt a Nemzeti Megmentési Front ve tte át. Iliescu szinte azonnal leszögezte, hogy megfelelő feltételeket fognak teremteni minden társadalmi csoport és nemzetiség számára, és figyelembe veszik a különböző kisebbségek sajátos érdekeit. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa pedig nyilatkozatban vállalt garanciát a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására, ünnepélyesen kinyilvánítva, hogy valóra váltják és garantálják az egyéni és kollektív nemzeti jogokat és szabadságjogokat. A tizenkét évvel ezelőtti temesvári megmozdulásra ma alig emlékeztek Romániában, már azt sem firtatják, hogy ki lopta el a forradalmat. A magyar nyelvű sajtón kívül az esemény csak azért bukkant fel egykét román napilapban, mert Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa a román kormányfővel együtt részt vett T emesváron egy emlékező rendezvényen. Tőkés László lapunknak úgy fogalmazott, hogy az 1989re emlékezés azért nem tud tömegeket vonzani, mert a népi megmozdulás éppen forradalmi hitelét vesztette el, az emberek a ’89es eseményeket nehezen tudják egy forra dalommal azonosítani. A református püspök úgy véli, hogy Romániában ma azokat nevezik forradalmároknak, akiknek a bukaresti kormány forradalmárigazolványt adott. Ők papírral tudják ezt bizonyítani. A rendkívüli előnyöket biztosító irat tulajdonosainak szá mát Ion Iliescu államfő újabb 18 ezer személlyel akarja növelni. Forradalmárigazolvány pedig nemcsak olyanoknak jut, akiknek semmi közük nem volt az eseményekhez, hanem azoknak is lesz belőle, akik meglehet, hogy éppen a másik oldalon álltak, véli a kolozs vári Szabadság. Az újság szerint az új sütetű forradalmárok között gyilkosok is szerepelnek. Ide sorolják például Mihai Popescu hadseregtábornokot, jelenlegi vezérkari főnököt, aki 1989 decemberében a IV. erdélyi hadtest ezredeseként a megtorló intézkedése ket kiagyalta és irányította. A Kolozsvári Forradalmárok Szövetségének elnöke kerek perec kijelentette, hogy az Iliescu által forradalmárnak minősített Popescunak sok, december 21én elhunyt ember halála szárad a lelkén. Az adómentességet és egyéb előnyöke t biztosító igazolványt az a volt Kolozs megyei milíciaparancsnok is kiérdemelte, aki megtorló intézkedéseket rendelt el. A szeku, valamint a rendőrség és a katonaság parancsnokaival együtt részt vett azon a gyűlésen, amelyen Elena Ceausescu utasításait ha llgatták meg és léptették életbe. Paizs Ottó, Héjja Dezső, Reiner Antal, Filip Orbán, Daniella Kamilla nevét is itt kell megemlíteni, bennük azonban az a közös, hogy a román bíróság többéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte őket Aurel Agache rendőr őrna gynak 1989. december 22én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt. Az ítélet annak ellenére született meg, hogy Ion Iliescu akkori elnök kegyelemben
