Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-18
5 rendeleteit máig ne m igazította hozzá a szlovák elvárásokhoz úgy, hogy megnyugtatóan eloszlassa Pozsony fenntartásait. A temesvári forradalom nélkül nem építhetnénk ki Európában a szabadság és az emberi méltóság színhelyeit – jelentette ki hétfőn Temesváron Günter Verheugen. Az Európai Unió bővítési főbiztosa Adrian Nastase román kormányfővel együtt részt vett a tizenkét évvel ezelőtti eseményekre emlékező temesvári rendezvényen – írta az MTI. Az EUbiztos rámutatott: az 1989. december 17én Temesváron elindult forradalom Eur ópa újraegyesítésének és az európai demokrácia megszilárdításának jele volt. Felhívta a figyelmet: Romániának ma úgy kell harcolnia az EUintegrációért, ahogy a szabadság és a demokrácia kivívásáért szállt síkra. vissza Tibori S zabó Zoltán Székelyföld útközben - Európa felé Beszélgetés Zsombori Vilmossal, Hargita tanácselnökével Állítólag van a székelyudvarhelyi tem etőben egy sírkő, amelyen ez olvasható: „Itt nyugszom e sírban, / Itt is jobb, mint Csíkban”. Hogy vane valóban ilyen sírkő vagy nincs, nem jártunk utána. Annyi azonban bizonyos, hogy Székelyföld különböző területeinek erős az öntudatuk, ahogyan mostanába n mondjuk: az identitásérzetük. Ennek következtében meglehetősen nagy közöttük a rivalizálás. Érthető tehát, hogy sokan tartják számon: Zsombori Vilmos, a csíkszeredai székhelyű Hargita Megyei Tanács 2000ben megválasztott elnöke székelyudvarhelyi születés ű. Pedig az elnök gyermekkorát Csíkszeredában töltötte. 1953tól – hároméves korától – 1968ig ott élt szüleivel. Ám azok éppen akkor költöztek vissza Székelyudvarhelyre, amikor a korábbi közigazgatási rendszert megszüntették, és az új megyerendszerben Csí kszereda székhellyel létrehozták Hargita megyét. Az ifjú Zsombori aztán Bukarestbe került egyetemre. Geofizikusnak tanult, annak idején tanárai közé tartozott Emil Constantinescu, aki a múlt esztendeig Románia elnöke volt. A diplomát megszerezve pedig végé rvén yesen Csíkszeredában telepedett le. Először a Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat mérnökeként dolgozott, majd a megyei mérésügyi hivatal vezetőjeként. Az 1996 – 2000 közötti választási ciklusban a Hargita Megyei Tanács egyik alelnöke volt, a múlt évben pedi g ő nyerte a választási versenyt. A most ötvenegy esztendős Zsomboriról azt mondják az igen erősen katolikus Csíkban, hogy az ő hivatali szobájában nem puszta dekoráció a feszület, hanem a valódi meggyőződést kifejező jelkép. A geofizikus mérnök a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Hargita megyei elnöke is egy személyben, és ilyenként képviseli pártját az RMDSZben. Zsombori úgy ismertet meg bennünket az általa irányított térség gondjaival, hogy közben Romániát is jobban megismerjük. Amint elmondja, a z ország nyolc központi fejlesztési régióra oszlik. A 7. számot kapta az, amelyikbe Hargita megye tartozik. A vele egy csoportban lévő további öt erdélyi megye: Kovászna, Brassó, Szeben, Fehér, Maros. Az elnök úgy véli – amint tudjuk, nem alaptalanul – , Ma gyarországon kevéssé ismert, hogy Románia milyen erőfeszítéseket tesz az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. Pedig az említett területi tagolódás is azért született meg, mert a központi fejlesztési régiók megkönnyítik az uniós pénzekhez való hozzáj utást. Arra a kérdésre, hogy vajon folyike vetélkedés a megyék között a régión belül, Zsombori azt mondja, hogy igen, ámde azt is rögtön hozzáteszi, hogy ezt természetesnek tartja. Annál inkább, mert ő maga alelnöke a Megyei Tanácsok Országos Szövetségéne k, amely átfogja egész Romániát. Ebben a testületben szokta társait figyelmeztetni: „Bukarestben azt mondják, minden katonának joga van egy pár bakancsra. Nekünk viszont azt kell mondanunk: minden katonának joga van egy pár, a lábára illő bakancsra.” Vagyi s másképp jelenik meg az állami érdek, és megint másképp a megyei. Talán az ilyenfajta bölcsességnek is köszönhető, hogy a 2000. évi helyhatósági választások után, amikor azt javasolta Gyulafehérváron, hogy változtassák meg a 7. számú központi régió statút umát, végül is egyetértésre talált. Nagyszebenben, illetve Marosvásárhelyen jelölték ki a térség két repülőterét. Nagyszeben, ahonnan a belföldi forgalom mellett Münchenbe is indulnak járatok, a polgári repülés térségi központja, Marosvásárhely a teherforg alomé. Továbbá a régió „fővárosa”, Gyulafehérvár „átengedett” bizonyos funkciókat más városoknak. Brassó kapta például az ipari központ szerepét, Csíkszereda pedig a térség humánerőforrásfelelőse lett. A székely városban foglalkoznak a régió foglalkoztatá si, továbbképzési problémáival. Zsomborinak persze elsősorban a saját megyéjében van a legtöbb dolga. Ámde akik ismerik, azt mondják, hogy elég nehéz őt a hivatalában megtalálni. Amikor csak teheti, a falvakat járja. Velük együtt meg a megyében lévő tizenk ét kistérséget, amelyből három más megyébe – Kovásznába, Brassóba és Marosba – nyúlik át. Hogy a dolog még kevésbé legyen egyszerű, azt is mindig szem előtt kell tartania, hogy a Hargita megyéhez tartozó három székely terület – Csík, Udvarhely és Gyergyó – érdekei és presztízsszempontjai sem esnek egybe mindig. Van hát miért úton lennie az elnöknek. Szerinte ez természetes, mert nem lehet úgy megfelelő döntéseket hozni, hogy ne tudja egy választott vezető, mit akarnak a helyiek itt és ott, mire hajlandóak á ldozni, miért hajlandóak tenni. Ma az embereket a legjobban a gázfűtés érdekli. Akár csodálkozva is nézhetünk: itt, az erdőrengetegek karéjában akarnak gázzal fűteni? Zsombori azonban választóit idézi: „Csak a lopott fa olcsóbb a gáznál.” Biztosan így van, ha ők mondják. Ez tehát az egyik nagy terv: a gáz elvitele a 340 ezer lakosú Hargita megye minden háztartásába. Ez még csak
