Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
15 egyháza kat megkülönböztető rendelkezéseket, zárja ki a korlátozásokat a tavaly hozott sürgősségi kormányrendeletből, továbbá a törvényhozásban alkalmazza a restitutio in integrum elvét. Ugyanakkor felszólítják a kormányt, fogadjon el jogszabályt a kisebbségi egyh ázaktól önkényesen elvett ingatlanok átfogó és teljes visszaadására, és szerezzen érvényt azon jogszabályoknak, amelyek bár részlegesen és hiányosan, de megpróbáltak megoldást találni az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására, valamint lépjen fel azon közi gazgatási hatósági gyakorlat ellen, amely akadályozza vagy visszautasítja a törvényes rendelkezések által elrendelt tulajdonvisszaadást. A nyilatkozatban felkérik a miniszterelnököt, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok helyzetének megfelelő szabályozása céljából szorgalmazza a szükségszerű törvényhozói és végrehajtói intézkedéseket, az államfőt pedig konkrét cselekvésre kéri fel a Románia által vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása végett. Végül felkérik az Európai Unió és az euroatlanti térség in tegrációs intézményeit, monitorizálják a romániai kisebbségi egyházak, az egyházi oktatás helyzetét, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának folyamatát. A nyilatkozatot a romániai kisebbségi történelmi egyházak nevében Jakubinyi György gyulaf ehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Christoph Klein, a szebeni evangélikus egyház püspöke, Nicolae Anusca, a balázsfalvi görög katolikus egyház vezetője, Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Szabó Árpád, az unitárius egyház püspöke írta alá. Információink szerint a fentebb említett egyházak képviselői hamarosan személyesen is beszámolnak helyzetükről a Strasbourgban székelő európai szervezeteknél. Mint arról Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyház helynöke a Héthatárnak beszámolt, egyházuk ez idáig egyetlen ingatlant sem kapott vi ssza a gyakorlatban. A magyar és a német egyházakhoz hasonlóan nehéz helyzetben vannak a román görög katolikusok is, akiket a kommunista hatalom megfosztott imahelyeiktől. Templomaik többsége az ortodox egyház tulajdonába került, azok visszaszolgáltatása p edig 1989 után elmaradt. A napokban kerül a bukaresti parlament felsőházának emberjogi bizottsága elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett jogszabály. Az új ingatlantörvény tervezete az 1945. március 6. után államosított egyh ázi ingatlanokra vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ingatlanok természetes állagukban kerülnének vissza a tulajdonosokhoz, anélkül viszont, hogy a bérlőket azonnali kiköltözésre köteleznék. A törvénytervezet kártérítést ír elő arra az esetre, ha az i ngatlant már lebontották. EcksteinKovács Péter RMDSZszenátor úgy véli, a román kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban. A magyar érdekvédelmi szervezet politikusa szerint a kérd ést mielôbb orvosolni kell, hiszen minden környező ország rendezte már ezt az ügyet. Hozzátette, az RMDSZ minden eszközt latba vet, hogy megszerezze a többség támogatását. Jövedelmező befektetés a támogatás Az a fiatal, aki egyszer eljut a Kárpátmede nce magyarok lakta vidékeire, más lélekkel tér vissza 2001. december 17. Gui Angéla Nem egyszerű segítségnyújtásként, hanem jól megtérülő beruházásként kell értelmezni a határon túli magyarok támogatását. Hiszen minden egyes forinttal, amelyet a határon túli magyaroknak juttatunk, egyúttal egy olyan régiót és egy olyan közösséget segítünk, amely az adott országban hozzájárul a stabilitás és a demokrácia megteremtéséhez, illetve megőrzéséhez – hangsúlyozta a Héthatárnak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A globális érdekeken túl a mindennapi élet szempontjából is befektetésről van szó, ugyanis minden magyar polgárnak érdeke, hogy a határ túlsó oldalán olyan közeget találjon, amel ynek azonos a nyelve, kultúrája, és hasonló elvek alapján működő gazdasága van. A racionális megközelítésen kívül lelki, erkölcsi kötelessége is van a magyar államnak. Minden magyar felelős minden magyarért. Az alkotmány szabályozásának megfelelően így a m agyar állampolgárok a befizetett adójukból egy bizonyos összeget a határon túli
