Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
16 magyarokra fordítanak. Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma és a Rákóczi Szövetség elnöke szerint annak, aki „15 millió magyarban gondolkodik”, természetes, hogy az anyaországnak támogatnia kell a kisebbségben élőket. Akik ezt nem érzik erkölcsi kötelességüknek, azoknak azért kell segíteniük, mert érdekük. Az anyaországnak jó befektetés a határon túli magyarság és azok a területek, ahol ők élnek. A magyar gazdaságn ak fontos lehetőségeket kínál a szomszédos államokkal való együttműködés, ennek tényezője és közvetítője pedig a határon túli magyarság lehet. Tíz év alatt, de főleg az utóbbi kéthárom esztendőben sikerült elérni, hogy a költségvetés fél ezreléke helyett minden egyes ezer adóforintból ma már több mint egy forintot fordít Budapest a határon túli magyarok támogatására. A határon túli magyarokról szóló státustörvény életbelépése után ez az összeg a kétszeresére nő – számolt be Szabó Tibor. Az előző évtized a latt kialakult gyakorlat szerint ennek a leghatékonyabb módja az, ha a pénzt társadalmi kontrollt gyakorolva közalapítványok, közhasznú szervezetek juttatják el az illetékeseknek. Jelenleg a magyar kultúra megőrzéséhez az Illyés Közalapítvány, az oktatási jellegű programokhoz pedig az Apáczai Közalapítvány biztosít forrásokat. Az Új Kézfogás Közalapítvány új struktúrájában ma már nem közvetlenül finanszíroz gazdasági tevékenységeket, hanem a vállalkozási készség növelését segíti elő. A Segítő Jobb egészségü gyi problémák kezeléséhez járul hozzá, a Mocsáry Lajos Alapítvány pedig szociális és mentálhigiéniai célokra biztosít támogatásokat. Az elnök elmondta: a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jövőben koordinálni kell a támogatásokat. A státustörvény ugyanakk or azt indokolja, hogy a források tervezett módon jussanak el a határon túliakhoz. Ezért valószínű, új közhasznú szervezetek, társaságok alakulnak majd, amelyek egy határon túli civil vagy szakmai szervezettel kötnek szerződést, így a támogatások szabályoz ott módon jutnak el a címzettekhez. A már működő közalapítványok és az újonnan létrejövő közhasznú társaságok megosztják majd a feladatokat. A stratégiai jellegű, például az intézményalapítást biztosító támogatásokat az új kht.k kezelik majd, a sok apró, egyedi döntést igénylő kérelmeket pedig a közalapítványok fogják elbírálni. A HTMHban ezzel egy időben létrehoznak egy központi adatbázist, amelynek segítségével nyilvántartják az összes, határon túlra küldött pénzt, azért, hogy megszűnjenek az átfedések. Az alapítványok tevékenységét a múlt esztendőben az ellenzék többször is kritizálta. Az Illyés Közalapítványt azzal a váddal illették, hogy átláthatatlan a támogatási rendszere. Halzl József, a kuratórium elnöke szerint a határon túli magyarság ügyének n em lenne szabad pártpolitikai vita tárgyát képeznie. A közalapítvány kuratóriuma egyébként a pártok és az illetékes minisztériumok képviselőiből áll, így azt sem lehet mondani, hogy csak a kormány szimpatizánsai dönthetnek a pénzekről. Mivel közalapítványr ól van szó, bárkinek hozzáférhető, hogy milyen pályázatra mennyi pénzt hagytak jóvá. Ezek az adatok az interneten is olvashatók (www.ika.hu). Az elnök úgy véli, egy olyan alapítványnál, amelynél a befutott pénzigények hetedét lehet csak megítélni, képtelen ség olyan döntést hozni, amellyel mindenki elégedett lehet. Az Illyés Közalapítványnak, amely az 1990es években 15 millió forintból gazdálkodott, ma egymilliárdhúszmillió forintos évi költségvetése van. A közalapítvány a határon túl élő magyarság önazon osságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket, az anyanyelv ápolását, az oktatás ügyét, a határainkon túl élő magyarságot érintő tudományos munkát, a magyar nyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását, valamint a h atáron túli magyar kisebbségek kultúráját és hazai kulturális bemutatóit hivatott támogatni. A közalapítvány munkáját alkuratóriumok segítik, az esetek többségében tehát Budapesten úgy döntenek, hogy figyelembe veszik, a szóban forgó pályázattal kapcsolatb an mit javasol az illető országban működő testület. Halzl József úgy véli, az ifjúságot azért kell támogatni, mert az ő identitástudatuktól függ, hogy fennmarade a magyarság egy olyan környezetben, amely eddig asszimilációra késztette a kisebbséget. A Rá kóczi Szövetség (RSZ) ezért főleg a fiatalságot érintő programok szervezését vállalta magára, amelyek révén a magyarországi és az egész Kárpátmedencei magyar ifjúság összetartozásérzésének további erősítését kívánja elősegíteni. Az RSZ és alapítványa 120 millió forintot fordított a határon túli magyarságot szolgáló rendezvényekre és támogatásokra, ebből az Illyés Közalapítvány hozzájárulásának köszönhetően 40 millió forintot arra a programra, amelyben minden egyes felvidéki magyar családot megkeresnek, am elyben iskolai beiratkozás előtt álló gyermek van. Igyekeznek meggyőzni a szülőket arról, hogy érdemes magyar iskolába küldeni a gyermekeket. Az első osztályos gyermekek tanszercsomagot kapnak, de karácsonyi ajándékra és a rászorulóknak étkezési támogatás ra is futja a programból. Az előző két esztendő munkája pozitív eredményt hozott –
