Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
4 A 2004es kormányközi konferencián, valamint az Európai Parlament újjáválasztásán már teljes jogú tagként vehetnek részt. A csúcson megerősítették, hogy nem lesz „big bang”, mert nem ilyen vagy olyan csoportképző szempont, hanem az egye s országok valós felkészültsége alapján döntenek a bekerülőkről. Ez elvileg lehet tíz ország is, de nem ez a cél, hanem az, hogy „a felkészült, felvehető” országok kerüljenek be minél többen. Eldőlt az is, hogy Románia és Bulgária legkorábban csak 2007ben kerülhet be, Törökország további háromöt évvel később. A 2004től bekerülő országokkal szemben nem támasztanak új feltételeket, a költségeket és támogatásokat pedig a mostani rendszer alapján osztják meg. Ezzel ígéretet tettek arra, hogy az új tagok egye nlő elbánásban részesülnek, és a 2007 utáni, új rendszer kialakításában teljes jogú tagként vehetnek részt. A csúcstalálkozón megalakították az unió reformját előkészítő konventet. A testület elnöke Valéry Giscard d’Estaing francia exelnök lett, alelnöke a z olasz Giuliano Amato és a belgaflamand JeanLuc Dehaene, mindketten volt kormányfők. Noha tekintélyükhöz nem fér kétség, sokan furcsállják, hogy az unió dinamizálását idős politikusokra bízták. A konvent elnöksége tizenkét tagú lesz, a tagjelöltek képvi selője is helyet kaphat. A március elején megnyíló, tizenöt hónaposra tervezett konventen minden tagország és tagjelölt részéről egy kormányzati megbízott és két parlamenti képviselő vesz részt, valamint az Európai Parlament tizenhat és az Európai Bizottsá g két tagja. A testület ajánlásokat dolgoz ki az esetleges uniós alkotmányra, a szerződések egyszerűsítésére, a közös és tagállami intézmények viszonyának reformjára, valamint a közös kül- és védelempolitika rendszerére. A mostani tagállamok konszenzusos d öntéseit a tagjelöltek nem vétózhatják meg, egyébként egyenrangú résztvevői lesznek a konventnek. Több uniós vezető – például Gerhard Schröder német kancellár is – megígérte, hogy „nem fognak fölösleges nyomást gyakorolni a konventre”. Nagyon nem is kell, ugyanis az ajánlások a 2004ben kezdődő kormányközi konferencia elé kerülnek döntésre. (Ezért is fontos, hogy hazánk már ennek megkezdése előtt az EU teljes jogú tagja legyen.) A laekeni nyilatkozat és záródokumentum demokratikusabb, átláthatóbb és hatékon yabb uniót ígér. Nem országok feletti föderáció, hanem „közös, részben megosztott szuverenitás” alakul ki a tagállamok között. Ennek célja az európai szabadságjogok, a szolidaritás és sokszínűség értékrendjének erősítése, valamint a világ legfejlettebb gaz daságiszociális övezetének létrehozása, és Európa önálló világpolitikai egységként való megjelenítése. A közös pénz küszöbön álló megjelenése után kialakul az összehangolt igazságszolgáltatási térség (Eurojust), létrejön tucatnyi közös hatóság, megalakul a válságkezelő gyorshadtest, az egységesített tőke- és munkaerőpiaci normarendszer. Megkezdik a bevándorlási és migrációs politika egységesítését. A nagy ívű tervekben erősebben körvonalazódik az egyetértés, de a részletkérdésekben folytatódik a makacs, k icsinyes huzakodás. Laekenben például addig vitatkoztak az új hivatalok székhelyéről, hogy az elnöklő Belgium kénytelen volt levenni a témát a napirendről. Így csak az élelmiszerbiztonsági hatóság (Brüsszel) és az Eurojust (Hága) székhelyéről egyeztek meg , csupán ideiglenesen. Az eurohaderőt „működőképesnek” nyilvánították, anélkül, hogy sikerült volna tisztázni, milyen viszonyban lesz a NATOval. A megállapodást Görögország gátolja. Ám szinte minden államnak van valami vesszőparipája, amivel végsőkig akad ályozza a megegyezéseket, mintegy kétszáz kérdésben. Emiatt több területen új tárgyalási fórumokat keresnek, új vitákat szülve. Folytatás januártól a spanyol, júliustól a dán soros elnökség idején, amikor dönteni kell majd a bővítés finanszírozásáról is. vissza Orbán: A bővítés ne legyen kampánytéma Uniós szempontból nézve "a magyarok már a spájzban vannak" - fogalmazott laekeni sajtóértekezletén Orbán Viktor. Majd - szóképet váltva - a kormányfő bejelentette, hogy általá nos vélemény szerint hazánk a minapi országjelentéssel megkapta a belépőjegyet, az unió előszobájába ért, sőt lenyomta a belépés kilincsét. Mivel a csatlakozási tárgyalások a hajrába értek, és a jövőre hozott döntések "tíztizenöt évre meghatározó nemzeti sorskérdéseket érintenek", Budapest új tárgyalási taktikát és módszert alkalmaz. Nemcsak fejezetről fejezetre, hanem átfogóan kezeli az agrár, a régiós és a költségvetési, vagyis pénzelosztási dossziékat. (Valószínűleg így tesz Brüsszel is. - A tudósító) Orbán szerint "férfias küzdelem vár ránk, és Magyarország nagyon keményen fogja védelmezni érdekeit. Még akkor is, ha az unió részéről az igazodási pontok nem mindig egyértelműek, mert 15+10 nemzetállam érdekeit kell összehangolni". A következő néhány hóna p kulcsfontosságú, ezért a kormányfő kéri: az uniós témákat a pártok hagyják ki a választási kampányból, ne gyengítsék a nemzeti konszenzust e téren. Martonyi János külügyminiszter hozzátette: nemsokára újabb hatpárti egyeztetést készít elő minderről, bel eértve az új kérdéseket, például a konventet és a csatlakozási népszavazást. Orbán Viktor kormányfő jelezte, hogy a választások után megalakuló, "remélhetőleg csak kismértékben változó" kormány is egyeztetni fog a társadalmi és politikai partnerekkel. De addig is minél több kérdésben
