Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
5 hatpárti konszenzust keres, mert ez kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások mozgástere és sikere szempontjából. Az Európai Unió jövőjéről a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez legyen a "közösségek közössége", és a konve nten ezt fogjuk képviselni, például a kisebbségi sokszínűség védelmét is. A magyar kormányfő szombaton Brüsszelben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A Népszabadság kérdésére válaszolva elmondta: - Megittunk egy közepes minőségű kávét, és megegyeztünk, hogy nemsokára iszunk egyet valamelyikünk rezidenciáján is. A kedvezménytörvényről megbízottjaink tárgyalnak tovább, remélve, hogy sikerül tető alá hozni a politikai megegyezést. Román forrás Laekenben lapunknak elmondta: a találkozón "semm i különös" nem történt. Nastase sajtóértekezletén ingerülten úgy fogalmazott, hogy az egész vita "buta ügy, amelyben sok ostobaságot kell hallania". Később egy munkatársa kérdésünkre jelezte, hogy a megjegyzés "főleg, de nemcsak a magyar közlésekre vonatko zik, és Bukarest szeretne mihamarabb megegyezni". vissza brüsszeli tudósítónktól Giscard d'Estaing, a vérbeli európai - PORTRÉ - Fontos és látványos megbízatással tér vissza az európai politikai színpadra Valéry Giscard d’Es taing , akit Laekenben az Európai Unió intézményi reformjait előkészítő konvenció elnökének választottak. A 75 éves konzervatív politikus vérbeli európai: államfői megbízatása (1974 – 1981) között szoros együttműködést alakított ki Helmut Schmidt nyugatnémet kance llárral. Giscard nevéhez fűződik az európai integráció szempontjából kulcsfontosságú európai monetáris rendszer kialakítása, valamint a G7, a hét legfejlettebb nyugati állam vezetőinek rendszeres találkozóinak ötlete is. A nagypolgári családból származó Gi scard 1926ban született a németországi Koblenzban. 36 évesen ő lett Franciaország legifjabb pénzügyminisztere. Köztársasági elnökként jelentős reformokat hajtott végre: engedélyezte az abortuszt, a nagykorúságot a 18. életév betöltéséhez kötötte. Mandátum ának végét azonban több botrány – köztük a JeanBedel Bokassa középafrikai császár által ajándékozott gyémántok ügye – árnyékolta be. Giscard 1981es, a néhai François Mitterrandtól elszenvedett választási veresége után sem vonult ki a francia politikai életből. Két pártot – a Független Republikánusokat (1966) és az UDFet (1978) – is ő alapította, hosszú közéleti pályafutása során volt európai parlamenti honatya, jelenleg a párizsi Nemzetgyűlésben PuydeDomeot képviseli. A megosztott francia jobboldalo n sokáig Jacques Chiracot támogatta, aki egykoron miniszterelnöke is volt. A viszony az elmúlt időben fagyossá vált, miután Giscard – az államfői mandátum öt évre való leszállításában, a 2002es választási naptár kialakításában – a kormányzó szocialisták á lláspontját osztotta. A mostani európai megbízatás a Chiractábor örömére lényegében kizárja, hogy az „ex” jövőre ismét ringbe szálljon az Élyséepalotáért, amit a veterán politikus eddig előszeretettel lebegtetett. Dési András Markó elutasítja a konfr ontációt Magyar himnusz az RMDSZ kisparlamentjén Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla elnök az RMDSZen belüli koncepciós viták l efolytatását sürgette. Kijelentette: a szövetségen belül kétféle elképzelés létezik. Az egyik az egymásmellettiség, az együttműködés, a román pártokkal történő párbeszéd, a kis lépésekkel elért konkrét eredmények, a másik a konfrontáció, a megegyezést kizá ró, az ökölrázás stratégiája. – Az RMDSZ ma együttműködési stratégiát követ, függetlenül attól, hogy vane éppen megállapodása egy román párttal. Ezzel szemben van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezéstkiegyezést tévútnak tekinti, és csak a pol itikai – vagy akár más természetű – ütközést látja célravezetőnek – mondta. Hozzátette: elképzelése szerint „ennek a stratégiának fontos része a státustörvény, de nem maga a státustörvény a stratégia”. A szövetségi elnök úgy vélte, az eredményeket és a kud arcokat a romániai magyarságnak nem Bukarestből vagy Budapestről önmagára visszanézve kell elemeznie, hanem onnan, ahol él: Erdélyből. Kifejtette: az eltelt évben az RMDSZ az ország második legfontosabb politikai tényezője és Románia politikai stabilitásán ak garanciája volt. Az elért eredmények közé sorolta az EUvízummentességet, az anyanyelvhasználati és oktatási rendelkezéseket, a Sapientia magánegyetem engedélyezését, a Hargita, Kovászna és Maros megyében visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdő t, illetve a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Kudarcként értékelte a „tankönyvüldözést”, a „csángózaklatást”, a román belügyminiszter Erdélyprogramját és a székely megyékről szóló titkosszolgálati jelentést, amelyek
