Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-03
3 Csíkszeredai ünnep magyarok nélk ül Rendbontás nélkül, a korábban kialakult feszültséghez képest nyugodt légközben zajlottak szombaton a román nemzeti ünnep alkalmából Csíkszeredában re ndezett ünnepségek. A román hatóságok első alkalommal szerveztek december elseje tiszteletére nagyarányú ünnepséget egy székelyföldi városban. Mircea Dusa, Hargita megye román prefektusa végül lemondott arról a korábbi elképzelésről, hogy a magyar diákok számára a részvételt kötelezővé tegyék, így a csíkszeredai magyar lakosok nem vettek részt az ünnepségeken. A közel hétszáz résztvevő zömét a mintegy száz kilométernyire fekvő, s ma már többségében román lakosú Maroshévízről (Toplita) autóbuszokkal szállí tották a székelyföldi városba. Az ünnepi rendezvénysorozat a város főterén tartott nagygyűléssel, katonai parádéval és koszorúzással kezdődött, istentisztelettel, a román kormány anyagi támogatásával nemrég megvásárolt ingatlanban román ortodox kultúrközpo nt avatásával és ünnepi előadással folytatódott, este pedig a hegyivadászok fáklyás felvonulásával ért véget. A nagygyűlésen mondott beszédében a prefektus hangsúlyozta: az állam nem vesztette el hatalmát és befolyását Hargita megyében, amely ugyanolyan pr oblémákkal küzd, mint Románia bármelyik másik megyéje. A prefektus a decentralizáció mellett foglalt állást, de az autonómiatörekvéseket elutasította. Miközben elismeréssel szólt a helyi magyarság képviselőinek az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra megőrzé se érdekében tett erőfeszítéseiről, visszautasított mindenféle szélsőséges megnyilvánulást. Az ünnepségen beszédet mondott Valer Dorneanu , a román képviselőház elnöke is, aki magyarul is köszöntötte a jelenlevőket. Kijelentette: az etnikai sokszínűség nem jelent veszélyt a nemzetállamra. A nagygyűlésen román és magyar nyelven mondott beszédet Csedő Csaba csíkszeredai polgármester is, aki az Erdélyt Romániával egyesítő 1928as gyulafehérvári határozat kisebbségi jogokat, szabad anyanyelvhasználatot és köziga zgatási autonómiát ígérő pontjait idézte. Csedő kifejtette: ezen ígéretek valóra váltása biztosíthatja a magyarok és románok békés együttélését. Nagy ünnepségekre került sor december elsején Bukarestben, Gyulafehérváron és Kolozsváron is. Utóbbi helyen a r endezvénysorozat esti tűzijátékkal ért véget, amelyet mintegy tízezer résztvevő nézett végig az ortodox katedrális előtti Avram Iancu (egykori Bocskai) téren. vissza Tibori Szabó Zoltán Kevesen voksoltak Szlovákiában A vártn ál is jóval alacsonyabb, mindöszsze 26 százalékos volt a részvételi arány szombaton, Szlovákia első megyei önkormányzati választásán. Lényegesen többen voksoltak a felvidéki magyarok közül, s főleg ennek köszönhetően a magyarok lakta nyitrai megyében a sza vazásra jogosultak 35, a nagyszombatiban pedig 34 százaléka járult az urnákhoz. Országos viszonylatban legjobban a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt szerepelt, amelynek jelöltjei a trencséni kerületben mind a 45 helyet megszerezték, a zsolna i (Zilina) és az eperjesi (Presov) régióban pedig meghatározó többséget vívtak ki. Hét megyei elnökjelöltjük bejutott a két hét múlva sorra kerülő második fordulóba. A jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt viszont súlyos vereséget szenvedett Pozsonyban, ahol a szlovákiai jobbközép koalíció – amelynek itt tagja volt az MKP is – 46 mandátumból negyvenet szerzett meg. Az MKP 116 jelöltje közül a déli országrészben 84 lett befutó. Bugár Béla a Népszabadságnak nyilatkozva hangsúlyozta: – A kiváló eredmény azt igaz olja, hogy a számunkra elfogadhatatlan nyolcmegyés rendszer ellenére a magyar polgárok az ország és nemzeti közösségünk boldogulása szempontjából fontosnak tartották az önkormányzati elv további megerősítését. vissza Szilvássy J ózsef Miért fogy a magyarság Szlovákiában? Sokakat megfélemlítettek az anyanyelvi oktatás megszüntetését célzó nacionalista törekvések Kellemetlen meglepetést, sőt döbbenetet váltottak ki a szlovákiai magyar közösség körében a pozsonyi Statisztikai Hiv atal nemrég nyilvánosságra hozott adatai, melyek szerint a májusban megtartott népszámlálás alapján az elmúlt egy évtizedben csaknem 47 ezerrel csökkent a felvidéki magyarság lélekszáma, miközben az ország 105 ezer polgárral gyarapodott. Az 1938 és 1945 kö zötti éveket leszámítva, amikor a déli régiók Magyarországhoz tartoztak, Szlovákia mai területén most csökkent először l0 százalék alá a magyar kisebbség arányszáma. A néhány napos megrökönyödést és csendet Csáky Pál, a kisebbségi ügyeket felügyelő pozsony i miniszterelnökhelyettes törte meg, aki eszmecserére hívta a szakembereket, hogy együttgondolkodva igyekezzenek kideríteni a kedvezőtlen jelenség okait. Kiderült, hogy a válasz nem egyszerű és nem is
