Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-12
13 Az együttműködéshez bátorság kell - mondja lapunknak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagozódás, sem pedig egyes magyar csoportok különpolitizálása nem hozott annyi eredményt, mint az elmúlt öt év RMDSZpolitikája – mondta lapunknak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A román kormánynak nyújtott támogatásról kifejtette: a magyar közösség érdekei is azt kívánják, hogy a párt támogassa az ország európai értékek menti politiz álását. A státustörvény kapcsán kialakult vitában az RMDSZ továbbra is a megegyezésre, a kompromisszumok megkötésére szólítja fel a magyar és a román kormányt. – Az RMDSZ támogatja a kormányt, mégis sorozatosak a magyarság elleni támadások. Hogyan értékeli ezt? – Romániában ez a politikai magatartás nem újszerű. Akkor is átéltük, amikor a kormányban részt vettünk. De látnunk kell: sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagolódás, sem pedig a néhány magyar politikai csoportosulás által folytatott különpolitizálás nem vezetett annyi eredményre, mint az elmúlt öt évben az RMDSZ politikája. – Erre mi a bizonyíték? – Nem veszítettünk semmit, de olyan eredményeket értünk el, amelyek az elmúlt nyolcvan év távlatában példátlanok. Persze n em könnyű a párbeszéd, a küzdelem az erdélyi magyar közösség jogaiért, miközben az ellendrukkerek mindent elkövetnek azért, hogy a magyar közösség tagjait félrevezessék, az eredményeket minimalizálják. Ráadásul a román többség részéről fenntartással vegyít ett „elismerést” kapunk, mert az RMDSZ mégiscsak halad előre. A románok világosan látják: szövetségünk ahelyett, hogy a könnyebb megoldást választaná – vagyis becsapná maga mögött az ajtót – , megint leül a tárgyalóasztalhoz, és ismét kifacsarja, amit lehet . Most a kedvezménytörvény alkalmazása a tét. A román kormány hozhat olyan intézkedéseket, hogy a kedvezményekhez az itteni magyarok hozzáférhetőségét megnehezítse. A vita nem független a román – magyar kapcsolatok minőségétől. Nekünk érdekünk, hogy ezek a k apcsolatok jól alakuljanak. Mi a jószomszédi kapcsolatokban nagyobb lehetőséget látunk, mint a szembenállás következtében kiéleződő feszültségekben. Jövőképünk alakulása függ a demokrácia és a jogállamiság fejlődésének ütemétől, attól, hogy ez az ország – nemcsak földrajzilag, hanem politikailag is – képese felsorakozni az európai országok családjába. Ez a román kormánynak is érdeke. Ezért neki is tudnia kell, hogy a kölcsönösség jegyében számíthat Magyarország segítségére, és hogy a magyarellenes hangulat keltés Romániában ezt nem segíti elő. – Mit válaszolnak a kormánypárt magyarellenes vádjaira? – A tárgyalások során figyelmeztettük a kormánypárt politikusait, kerüljék ki azt a csapdát, amelybe annak idején a parasztpárt besétált. Hiszen a parasztpárton b elüli megosztottság is akkor kezdődött, amikor a rossz kormányzati teljesítménye nyomán bűnbakot kerestek, s a magyarokhoz való viszonyuk alapján kezdtek tagozódni. Ez majdnem minden koalíciós pártban megtörtént. Ezért válaszaink figyelmeztetőek, s az ilye n politika kudarcára mutatnak rá. A félretájékoztatott román közvélemény előtt az együttműködésért és az RMDSZ eredményeiért nem mentegetőzni kell és nacionalista retorikával ellensúlyozni, hanem ezt az európaiság jegyében a román társadalom érdekeként kel l feltüntetni. A román lakosok azt fogják most látni, hogy 1200 településen két- vagy többnyelvű feliratok jelennek meg, hogy Trianon óta először, ott ahol a lakosság egyharmada magyar, a tanácsülés magyarul is folyhat, s ahol a magyarok többségben vannak, az ülés hivatalos nyelve a magyar. Látni fogják, hogy az állami intézményeken megjelennek nemsokára azok a magyar feliratok, amelyekért – ne feledjük el – annak idején Marosvásárhelyen etnikai konfliktust lehetett kirobbantani. Fejlődnek magyar oktatási i ntézményeink is. Nem mindegy, hogy ezt pozitívan, az egész román társadalom értékeként mutatjáke be vagy sem. Ennek tudatában éppen a kormány érdeke volna, hogy mindezeket az ország javára tett lépésként és nem veszélyforrásként tüntesse fel. Így megszaba dulna a nacionalista nyomástól. Másrészt mi is felelősek vagyunk, amikor közülünk valók tagadják, hogy a románok részéről történt elmozdulás. Eddig azt tapasztaltuk, hogy a problémák nyílt felvetése az együttműködést szolgálja, s eredményeket hoz. Ezért kr itikát is kapunk, úgymond, a szerződéses politika, az előző kormányzásban való részvétel ellenzőitől. Ők vélhetően a súlyos konfliktusokat kiváltó politikában látják a megoldást. Ehhez külső támogatással is rendelkeznek. Abban a hitben élnek, hogy Románia az euroatlanti integráció miatt kényszerhelyzetbe kerül, ezért egy csapásra teljesíti az elvárásokat. Arra nincs válaszuk, meddig tart ez a konfrontáció, kik vesznek részt benne az erdélyi magyarokon kívül, kik támogatják ezt az utat, s hogy az milyen kock ázattal jár. Tény: hallatják hangjukat a román – magyar viszony javításának ellenzői is. Elvi érdekük a kapcsolatok ellehetetlenítése. Ki akarják iktatni a politikai lehetőségek közül a román kormány és a magyar közösség együttműködésének lehetőségét. Figyel men kívül hagyják a lehetséges következményeket. – Az RMDSZnek milyen a jövőképe? – Az RMDSZ egy pozitív jövőkép kialakításában érdekelt. Számunkra ez azt jelenti, amit a választási kampánykérdésekben megfogalmaztunk és válaszokat is adtunk. Kérdéseink íg y hangzottak: Milyen magyarságot akarunk? Milyen Erdélyt akarunk? Milyen Romániát akarunk? Az RMDSZ jövőképének nemcsak pozitívnak, hanem reálisnak is kell lennie. Értékeink mentén az Erdélyre vonatkozó jövőképünk hiteles, hiszen a magyarok túlnyomó többsé ge jobban szereti Erdélyt, mint számos állam állampolgára saját országát. Az, hogy milyen Romániát akarunk, az RMDSZ szempontjából jövőképünknek legalább olyan fontos eleme. Hiszen a
