Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-12
14 romániai magyarságnak nemcsak nemzetével, szülőföldjével, hanem országáva l szemben is kötelezettségei vannak. Ezeknek eleget tesz munkájával, törvénytiszteletével, szellemi és gazdasági hozzájárulásával és – nem utolsósorban – politikájának irányával. – A kompromisszumok lemondással is járnak. Jogokról is készek lemondani? – Pol itikai értelemben soha nem mondtunk le az RMDSZ programjában szerepelő célkitűzéseinkről. Programjának módosítására, szűkítésére az RMDSZ semmilyen nyomásgyakorlást nem fogadhat el. A jogokról való lemondás kérdése fel sem merülhet. – Lassan egy esztendeje , hogy megszületett az egy évre szóló RMDSZ – SZDP kormánytámogatási megállapodás. Folytatják az együttműködést? – A leltár, a mérleg ilyenkor szükséges és hasznos is. A pohár nem üres, de nincs is tele. Például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyé ben nem történt előrelépés. Viszont tudjuk, hogy a poharat csakis akkor tudjuk tovább tölteni, ha olyan együttműködést folytatunk, amelybe ez beépíthető. El kell jutni az elfogadott törvények gyakorlati megvalósításához annak érdekében, hogy a magyar közös ség megerősödjön. Hiszen Romániában törvényeket el lehet fogadtatni – nem könnyen, de elfogadják őket. Viszont ha a parlament hoz egy törvényt, mindenki lélegzetvisszafojtva várja az alkalmazási normarendszert, amely esetleg megmásítja a törvényt vagy épp en ellent is mond annak. Ilyen körülmények között az RMDSZ – SZDP együttműködésben még nagyon nagy a tét, többek között a már megszületett törvények alkalmazása. Ehhez az együttműködéshez óriási bátorságra van szükség. Mind a Nastase politikáját vállaló, eur ópai értékrend mellett hitet tevő SZDPpolitikusok részéről, akik a kormánypárton belül még többségben vannak, mind pedig az RMDSZ részéről. Amikor ezt az együttműködést minden oldalról igyekeznek kikezdeni, eléggé erőseknek kell bizonyulnunk ahhoz, hogy e zt – Románia érdekeit szem előtt tartva – folytassuk. De a magyar közösség érdekeinek tisztességes képviseletét abban látjuk, ha az ország európai értékek mentén történő politizálását támogatjuk. Tárgyalni fogunk és együttműködünk, ameddig és amikor érdeme s. – Egyelőre teljes a bizonytalanság a státusigazolványok megszerzése körül. – Az eddigi egyeztetések szerint, ha a román kormány semmilyen olyan lépést nem tesz, amellyel a meghozott intézkedéseket ellehetetlenítené, akkor az érintettek mindenhol megtudj ák, saját településükön hova kell fordulniuk. Ez lehet RMDSZ- vagy civil szervezet székháza, valamint egyházi intézmény erre a célra létrehozott kirendeltsége. Ott az illető a szabad identitásvállalás jegyében kitölti az igényét megfogalmazó kérdőívet. Ezt követően továbbítják róla az információt, ami a szabad identitásvállalás mellett szükséges feltétele annak, hogy a törvény kedvezményezettjévé váljon. Senki nem arról ad bizonylatot, hogy valaki magyar vagy nem. Ez az iroda kiállít tehát az illetőről egy dokumentumot, amelyben rögzíti: a kérelmező azt vallotta magáról, hogy magyar, s tud magyarul. Ehhez hozzáteszik, hogy magyar iskolába járte, tagjae valamelyik magyar egyháznak, az RMDSZnek vagy akár egy magyar civil szervezetnek. Ha magyarul nem tud, d e magyarnak vallja magát, és tagja valamelyik magyar történelmi egyháznak, az elégséges információ ahhoz, hogy a törvényes kedvezmények őt megillessék. Ugyanakkor – mivel Romániában megszületett az adatvédelmi törvény – a kérelmező nyilatkozik arról, hogy az általa közölt adatok mire használhatók fel, tehát hogy adatait a magyar hatóságoknak át lehet adni. Az adatokat átvevő írásban kötelezi magát, hogy az átvett információkat csakis a meghatározott célra használja fel. A munka megszervezése komoly összefog ást és együttműködést tesz szükségessé az erdélyi magyar történelmi egyházak, magyar civil társadalmi szervezeteink és az RMDSZ között. – Az irodák tehát továbbítják majd az igényt a konzulátusokhoz, amelyek a papírokat továbbküldik Budapestre. Ott kiállít ják az igazolványt. A kérelmezőnek ezt követően el kell utaznia Magyarországra? Vagy az igazolványát átveheti majd a magyar konzulátuson? – Valószínű, hogy az igazolványt csak a konzulátus oszthatja ki. Nem ismerjük még a pontos választ. Az alkalmazásra vo natkozóan az RMDSZ néhány fontos szempontot vett figyelembe. Elsősorban azt, hogy ez a tevékenység politikailag nyomásmentes legyen. Emiatt a román kormány hozzáállása nem mellékes. Másodsorban azt, hogy a szolgáltatás az igénylőhöz minél közelebb kerüljön , főképp azért, hogy ez neki ne okozzon költséget. Harmadsorban szem előtt tartottuk, hogy ennek a munkának pontosnak, fegyelmezettnek kell lennie, hiszen senki nem közösíthet ki valakit, ha eleget tesz annak a minimális feltételnek, amelyet a törvény alan yi jogon előír. – Látnake lehetőséget arra, hogy a román és a magyar kormány a hátralévő hetekben a jelenlegi feszült viszonyból egyezségre jusson e tekintetben? – Meggyőződésem, hogy a párbeszéd a kölcsönösen elfogadható megoldás jegyében történik. Az RM DSZ folyamatosan ezt kérte a két kormánytól. – A minap a marosvásárhelyi Pro Európa Liga úgy vélte, hogy a magyar kormány túlságosan arrogánsan, Bukarest pedig nem kellő visszafogottsággal kezelte ezt a kérdést. Igaznak tartja ezt? – Érdemes megkülönböztet ni két szakaszt. Az elsőt, a törvény előkészítését az elfogadás időpontjáig a struccpolitika csendje, a második szakaszt a törvény elfogadása után kirobbant polémiák, az alkalmazás előtti vita jellemezte. Ez a vita elkésett. A törvény módosítását most vehe menciával sem lehet elérni. Az alkalmazási normákban rejlenek az ésszerű kompromisszumok, ha van politikai akarat. A vita kezdeti időszakában ez úgy festett, mint amikor egy országnak egyidejűleg két kormánya van, és mindkettőnek megvan a parlamenti többsé ge: aki a törvényt hozta, nem kényszerül változtatásra, akinek pedig alkalmaznia kéne, nem köteles azt
