Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-12
12 között jelent meg a skóciai Edinburghben. A mai 32 kötetből álló, angol nyelvű sorozat 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. Az enciklopédia az angolszász esszé olvasmányos stílusát követi. Külföl di kiadásai az 1970es évektől jelentek meg japán, spanyol, francia, koreai, kínai, török és lengyel nyelven. A Britannica Hungarica az Encyclopeadia Britannica első középeurópai kiadása, mintegy kétszáz hazai tudós, fordító és szerkesztő munkája. A kötet ek végén olvasható azon címszavak listája, melyek gyarapítják a magyarországi kiadást. A Britannica Hungarica első kötete 1994 decemberében látott napvilágot. A sorozat 2001 nyarán ért véget, és ezzel hosszú évtizedek óta az első teljes, Magyarországon sze rkesztett és megjelentetett általános nagylexikon. Külső megjelenése méltó a belbecshez. A bőrkötésű, arany élmetszésű köteteket remek fotók, világosan áttekinthető ábrák, térképek és táblázatok színesítik. A Britannica Hungarica Alapítvány, melynek elnök e Pungor Ernő professzor, felajánlott 171 teljes sorozatot a Britannica Hungarica Világenciklopédia kiadványából a határon túli magyarság számára. A kötetek továbbítására a Határon Túli Magyarok Hivatalát kérték fel. A HTMH a Magyarországgal szomszédos ors zágok magyar közösségeihez, oktatásiművelődési szervezetekhez, könyvtárakhoz, tudományos műhelyekhez és egyházi intézményekhez juttatja el a sorozatot. A magyar kiegészítésekkel a Britannica Hungarica jelentős országimázsápolást végzett, hisz a magyar té májú szócikkekhez fűzött kiegészítések 70 százaléka gazdagítja az angol nyelvű CDt, valamint az egész világon elérhető internetes adatbázist. vissza Frigyesy Ágnes Régiók kialakítását javasolják Skócia, Katalónia, Flandria é s Bajorország a példa A Provincia című havilap kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolja. Romániának régiókból felépülő állammá kell válnia – áll abban a memorandumban, amelyet zömmel erdélyi, román és magyar értelmiségiek írtak alá szombaton. A Provincia című, románul és magyarul megjelenő havilap szerkesztői által kezdeményezett memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz, a Szociáldemokrata Párthoz, Nemzeti Liberális Párthoz, Demokrata Párthoz, az RMDSZhez és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárthoz. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU s zintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A dokumentum megfogalmazói úgy vélik, a régiók kialakítása során elsősorban a tartományok, mint területi egységek történelmi és társadalmikulturális identitását, valamint a gazdasági adottsá gait kell figyelembe venni. A régiók létrehozásához alkotmányreformra van szükség, amelyet átfogó közvitának kell megelőznie. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartom ányi fővárosokban működnének. Ezek kijelölésében, a regionálisközigazgatási felosztás kialakításában a létező fejlesztési régiókra vagy Románia történelmi tartományaira lehet alapozni. A szerzők szerint a jelenlegi – 1989 óta lényegében változatlan – közi gazgatási rendszer nemcsak hogy nem fékezi meg a korrupciót és a bürokráciát, hanem egyenesen kedvez annak. A dokumentum szerint csak a regionális állammá átalakuló Románia szerezheti vissza igazi európai identitását. E tekintetben a dokumentum Skócia, Ka talónia, Flandria, Vallónia és Bajorország példájának tanulmányozását ajánlja, azokét a sikeres, alkotmányos jogállással rendelkező tartományokét, amelyek ma már az Európai Uniónak is fontos építőkövei. Ugyanakkor a többnemzetiségű régiókban – a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában – kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A kezdeményezők leszögezik, a Memorandumnak „nincs köze semmilyen szecesszionista vagy irredenta el képzeléshez”, és minden olyan értelmezése, amely ezt helyezi előtérbe, tulajdonképpen diverzió, amely a terv nyilvános vitájának megakadályozására irányul. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Ştef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. vissza Kr ónika