Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-12
3 BelgrádZágráb: törött tengely – Hozhate olvadást a szerb külügyminiszter horvátországi útja? (Nsz 7.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Szakadás szélén a szerb koalíció – Kasza József is bírálja a DSS ellenzéki magatartását - Kasza József szerbiai miniszterelnökhelyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTInek nyilatkozva kijelentette: ha a DSS folytatni kívánja ellenzéki magatartását, akkor ki k ell lépnie a koalícióból (Nszv 8.o.) http://www.nepszava.hu/ A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Laekeni nyilatkozat – kérdésekkel − Az úgynevezett laekeni nyilatkozat eredetileg ambiciózus belga tervezetét brit, svéd és francia nyomásra visszafogták: a minél mélyebb, közösségi föderációt sürgető német álláspont helyett főleg a nemzetállamok kormányközi együttműködését vázoló modell látszik felülkerekedni (Nsz 2.o.) Brit iskolareform a rasszizmus leküzdésére (MH 5.o.) Ezúttal Szlovénia ugrik az élre – Csehország is megelőzi Magyarországot az EUcsatlakozási tárgyalásokon – Lezárt fejezetek száma a csatlakozási tárgyalásokon (Vg 1., 3.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ „Ejtették” Védrine tervét – Egyelőre nem határozták meg, hány tagjelölttel zárhatók le a tárgyalások 2002 végéig (Vg 3.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ B udapest, Prága és Varsó fékezi az orosz közeledést (Nszv 8.o.) http://www.nepszava.hu/ Cikkek: A státustörvény és a Velencei Bizottság: reflexiók a kisebbségvédelemre KÁNTOR Zoltán A stát ustörvény gondolata 1999 őszén merült fel, és végül 2001. június 19én szavazta meg a magyar országgyűlés. A törvényhozási folyamatban a központi kérdés a törvény koncepciója, a jogalanyok meghatározása („ki a magyar”) és az ajánlóirodák hatásköre. Mindez a magyar nemzetpolitika, a román – magyar viszony és az európai kisebbségvédelem keretében értelmezhető. Nem tisztem eldönteni, hogy a Velencei Bizottság jelentése melyik félnek adott (inkább) igazat. Viszont a jelentés és annak háttere – megadott szemponto k szerinti – elemzése megengedi néhány következtetés levonását. Nézetem szerint a román diplomácia magát a kedvezménytörvényt ellenezte, amelyet – jogosan – a magyar nemzetpolitika eszközének tekint, és amely a kisebbségi nemzet- és társadalomépítést tám ogatja. A törvény elfogadását megelőző, illetve az azutáni időszakban Románia több kifogást emelt a kedvezménytörvény ellen, amelyeket végül a Velencei Bizottsághoz 2001. június 21én beadott dokumentumban összegez.1 A dokumentumban a román fél elsősorban a státustörvény pozitív diszkriminációra, a törvény extraterritoriális hatályára, valamint a szociális jellegű rendelkezésekre vonatkozóan fogalmazza meg a fenntartásokat. A magyar diplomácia, ellenlépésként, egy másik beadványt fogalmaz meg, amelyet 2001. június 19én nyújt be a Velencei Bizottsághoz, amelyben a bizottság véleményét kéri a státustörvényhez hasonló európai törvényekre vonatkozóan.2 A Velencei Bizottság 2001. október 19én hozta nyilvánosságra jelentését3, amelyet mind a román, mind a magyar fél saját győzelmeként értelmezett. Fontos kiemelnünk, hogy a magyar diplomácia – amellett hogy ügyesen reagált a román fél lépésére – gyakorlatilag kemény, akár támadónak is nevezhető, kisebbségvédelmi lépést tett. Nem csupán a
