Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-09
5 követően. Az ilyen politik ai nyilatkozatok nem fedhetik el a valóságot, azt, hogy a magyar státustörvény - mostani tartalmával - nincs összhangban a jelenleg érvényes normákkal. És gondolok itt az eljárásra, amelyben kibocsátják az igazolványt, ennek tartalmára, a törvényben biztos ított jogok természetére, illetve a kedvezményes bánásmód feltételeire. A jogszabályról folyó románmagyar egyeztetéseket minél előbb megtartjuk, s kívánatos lenne, hogy ezeken mindkét fél objektíven viszonyuljon a velencei bizottság jelentéséhez. Visszat érve a kisebbségi vegyesbizottság rendkívül jelentős szerepére, fontosnak tartom megjegyezni, hogy ennek utolsó ülésén elismeréssel nyugtázták, hogy Romániában elfogadták a helyi közigazgatásokról, az oktatásról, illetve a tulajdonok visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat. A testület nyugtázta a budapesti hatóságok hozzájárulását is a magyarországi román iskolák fenntartásához, ám azt is megállapította, hogy e téren akadnak még problémák. Csakúgy, mint az itt élő nemzeti kisebbségek parlamenti képvisel etének ügyében. Bátorító jelnek tartjuk ugyanakkor, hogy a magyar fél elfogadta azt a javaslatot, amelyik kormányzati szintű vizsgálatot helyez kilátásba a Gozsdu Alapítvány vagyona ügyében. A románmagyar kapcsolatok általános értékelésénél meg kell emlí teni azt is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom jelenlegi értéke egymilliárd dollár. Egyértelmű jele ez egy nagyon jó gazdasági, kereskedelmi partneri kapcsolat lehetőségének. De emlékeztetni kell a két ország jó együttműködésére az európai, illetve eu roatlanti integráció terén, illetve az infrastrukturális, valamint a helyi közösségek együttműködését célzó projektek iránti közös érdeklődésre. Várjuk a román és a magyar miniszterelnök e havi találkozóját a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodás bukaresti csúcstalálkozója alkalmából. Meggyőződésem, hogy nyílt és hatékony párbeszédük új dimenziót mutat a különleges partneri viszonyban két ország között, amelyek a jövőben atlanti szövetségesek is lesznek. Optimistán szemlélem kétoldalú kapcsolatain k jövőjét. Képzeljék el egy pillanatra, mennyire felhőtlen lenne e viszony ege, ha a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény nem született volna meg. Románia külügyminiszterének írása a Magyar Hírlap számára (Fordította Nagy Iván Zsolt) vissza Közösen alkalmazzák a státustörvényt Az RMDSZ, az egyházi és a civil szféra azonos súllyal lesz jelen a felügyelő testületben Áttörés született tegnap a státustörvény romániai alkalmazásának – korábban sok feszültséget kiváltó – kérdéseiben. Az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak vezetői, valamint a civil szervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy az RMDSZ irodahálózatára épülnek az ajánlástevés konkrét feladatai. A folyamatot egy 28 tagú testület felügyeli, mel yben Markó Béla elnök mellett egyenlő arányban vesznek részt az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek képviselői. A tanácskozáson arról is döntöttek, a felügyelő testületben mely szervezetek képviseljék a civil szférát. Hónapok óta tartó huzavonában t örtént áttörés, amikor tegnap délután a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban az RMDSZ, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői megállapodtak a státustörvény romániai alkalmazásának alapkérdéseiről. Már a zárt ajtók mögött fol ytatott tárgyalás kezdetekor az RMDSZ megállapodási szándékára lehetett következtetni abból, hogy a szövetség képviseletében Markó Béla, Takács Csaba, Kelemen Hunor, Frunda György és Verestóy Attila, tehát majdnem valamennyi csúcsvezető megjelent. Korábban , amikor az egyházfők próbálták tető alá hozni a megállapodást, Takács Csaba ügyvezető elnök egyedül képviselte a szövetséget. A megállapodás szerint Erdélyben az ajánlástevés folyamatát egy olyan felügyelő testület irányítja, melyben az egyházakat, az RM DSZt és a civil szervezeteket kilenckilenc küldött képviseli. A testület 27 tagja fölött Markó Béla elnököl. A testületnek egyébként ő az egyedüli név szerint is megjelölt tagja. Mind az RMDSZ, mind az egyházak, mind pedig a civil szervezetek hétfőig dön tenek saját képviseletükről. Erről azután született határozat, hogy Tőkés László kérte, az egyházfők maguk döntsék el, személyesen vagy küldötteik által vesznek részt a munkában. Amint a püspök kérdésünkre megjegyezte, a római katolikus egyház vezetői már korábban jelezték, elvi okokból nem vehetnek részt a testületben, ő maga viszont elfoglaltságai miatt kénytelen mást jelölni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletére.
