Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-09
6 Döntés született arról, hogy miként oszlik el a civil szervezetek szám ára fenntartott kilenc hely. Ezek közül három az ifjúságot illeti meg. Küldöttet jelölhet az Országos Magyar Diákszervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács és az utóbbihoz nem csatlakozott ifjúsági szervezetek csoportja. Úgyszintén jelen lesz a testületben az Erd élyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és az Erdélyi Magyar MűszakiTudományos Társaság (EMT) képv iselője. A felügyelő testület névsora hétfőn válik ismertté, amikor a megnevezett szervezetek kijelölik képviselőjüket. A testület az akkortól számított tíz napon belül tartja meg első ülését. Működési szabályzatának tervezetét Nagy Zsolt ügyvezető alelnö k, Somai József RMKTelnök és Tibád Zoltán EMTfőtitkár készíti el. Markó Béla kérdésünkre elmondta, az időszakonként ülésező felügyelő testület feladata az lesz, hogy megállapítsa az ajánlástétel alapelveit, tisztázza a MÁÉRTnyilatkozatban foglalt krité riumok pontos határait, felügyelje az igénylések begyűjtésének folyamatát, és elbírálja az esetleges óvásokat. A tanácskozás résztvevői elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a szövetség irodahálózatára épüljön az ajánlástétel. Így a munkáltatói jogot is az RMDSZ gyakorolja majd az irodák alkalmazottai fölött. vissza Gazda Árpád Osztozni a felelősségen Vezércikk Mindössze két nappal ezelőtt fejezte ki reményét lapunk hasábjain Kövér László Fideszalelnök, hogy az erdélyi mag yar közösségen belül is létrejön a társadalmi összefogás a státustörvény végrehajtását illetően. A Krónikának nyilatkozva a magyar országgyűlés képviselője egyben arra is intett, nem cselekszik okosan, aki monopolhelyzetre, erőltetett hegemóniára törekszik a partiumi, erdélyi magyarság képviselete során. Nos, a tegnapi kolozsvári fejlemények mintha tápot adtak volna a Kövérreményeknek, ugyanakkor eloszlatták az anyaországi politikus Erdéllyel kapcsolatos félelmeit is. Merthogy minden jel arra mutat, hogy az RMDSZ felső vezetése – operatív tanácsostul, ügyvezető elnökségestül – a történelmi magyar egyházak, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanácsban képviselt civil szervezetek képviselőivel együtt megállapodott a státustörvény romániai alkalmazásának előkészí téséről. Habár a hatáskörök leosztása minden bizonnyal nem lesz majd zökkenőmentes, a kincses városi megbeszélés azt sejteti, hogy a romániai magyarság elitje belátta: önmagát erősíti, ha osztozik a közösség javára szolgáló felelősségben és munkában. Ha sz em előtt tartjuk a jelenlegi belpolitikai élet fejleményeit és hangulatát, akkor több szempontból szükség volt erre az egyre erősebben körvonalazódó konszenzusra. A napnál is világosabb, hogy a bukaresti kormány a miniszterelnök státusjavaslatai után továb bra sem kíván egykönnyen engedni a kedvezménytörvény hazai alkalmazását illetően. Na már most az erdélyi magyar közösség politikai, egyházi és civil vezetői nehezen lesznek képesek felvenni a harcot a román hatalommal szemben, ha egymás között sem tudnak m egállapodásra jutni abban, ami éppenséggel valamennyiük számára hasznot hoz. Márpedig a magyar státustörvény nyújtotta kedvezményeket a Năstasekabinet továbbra is vörös posztónak tekinti, amelyek odaítéléséről egyelőre hallani sem akar. Ráadásul a jogszab ály körül immár hónapok óta keringő hazai és nemzetközi politikai adokkapok közepette a jövőre három hónapos magyarországi munkavállalásra jogosult erdélyi magyar egyelőre abban is tanácstalan, melyik irodánál folyamodjék a magyar igazolványért. A felelő sségen való osztozás első lépése tehát megtörtént az RMDSZ, a civil szféra és az egyházi vezetők között. Mindezek után csak a tárgyalóképesség további megőrzése kell ahhoz, hogy ez az ígéretes kezdet ne maradjon a hurráoptimizmus szintjén. vissza Rostás Szabolcs
