Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
19 decemberben a szlovák parlament elé kerülhet. A szlovák parlament külügyi bizottsága szerint ugyanis a törvényhozásnak mérlegelnie kell, ne fogadjone el nyilatkozatot e kérdésben. A testület úgy véli, "szándékát, jelentőségét és lehetséges következményeit" tekintve a jogszabály túllépi a Magyar Köztársaság területét, a kétoldalú kapcsolatok kereteit, nem tartja tiszteletben a nemzetközi jog normáit és alapelveit, területen kívüli hatállyal bír, s ezzel sértheti a szlovák állami függetlenséget. Horváth Gábor külügyi s zóvivő erről lapunknak elmondta: Budapest már össze is állította azt a szakértői csapatot, amely a magyarszlovák munkacsoport keretében kész megvitatni a nézetkülönbségeket. Mindezek fényében nem tartotta időszerűnek a szlovák parlamenti testület álláspon tjának kommentálását. A szóvivő lapunk érdeklődésére ugyanakkor elmondta, a szomszédos államok kormányai ma megkapják annak a végrehajtási rendeletnek a tervezetét, amely a magyarigazolványok kiadási eljárását szabályozza. Nagy Iván Zsolt Britannica H ungarica a határon túlra NÉPSZAVAinformáció A Britannica Hungarica Enciklopédia sorozata ebben az évben vált teljessé. A Határon Túli Magyarok Hivatala és Pungor Ernő professzor, az alapítvány elnöke ismertették azokat a romániai (nyolcvanhárom cím), burg enlandi (kettő), felvidéki (harmincnyolc), vajdasági, horvátországi, illetve szlovéniai (huszonegy) és kárpátaljai (húsz) iskolákat, egyetemeket, könyvtárakat, közintézményeket és egyházi szervezeteket, ahová eljuttatják ingyen a tizennyolc kötetes teljes sorozatot. vissza Státustörvényküzdelmek Szabályütközet Újra kiéleződött a vita Magyarország, valamint Szlovákia és Románia között, miután nyilvánosságra került az Európai Unió ország jelentése: ebben a státustörvény kapcsán azzal vádolták meg a magyar kormányt, hogy az európai diszkriminációs jogszabályokba ütköző törvényt alkotott. Ezzel az unió tulajdonképpen a már éppen lecsillapodóban lévő magyarszlovák és magyarromán vitának ado tt tápot újra. Az Európai Unió (EU) jelentésének státustörvénnyel kapcsolatos hivatkozási alapja az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának, ismertebb nevén a velencei bizottságnak (VB) október végén elkészült jelentése (HVG, 2001. októ ber 27.). Ez volt az első olyan nyugati értékelés, amelyet a magyar kormánynak mindenféleképpen figyelembe kellett vennie, éppen azért, mert a nagy tekintélyű testület véleményére adnak mind az EU, mind az Európa Tanács eljárásainál. A VB bevonását Románia kezdeményezte a státustörvény kapcsán, ám a magyar diplomáciának sikerült kibújnia a csapdából: indítványára nemcsak a magyar törvényt vette górcső alá a bizottság, hanem az Európában jelenleg hatályos kilenc hasonló kisebbségvédelmi szabályozást is. Az Orbánkabinet rögtön megfogadta a bizottság észrevételeit, s bár törvénymódosításra nem volt hajlandó, az ígéretek szerint a szövegezés alatt lévő végrehajtási rendeletekben "átvezeti" a bizottság kívánalmait. A VB alapvetően azt kifogásolta, hogy a törvén y szerint a magyarság igazolására a határon túl létrehozott társadalmi szervezetek tulajdonképpen hivatalos funkciót töltenének be. Ezek az ajánló szervezetek adták volna ki ugyanis az igazolást valakinek a magyarsághoz tartozásáról, s a törvény szerint ők döntöttek volna arról is, milyen kritériumok alapján teszik ezt. A törvény csak a magyarsághoz tartozást kívánja meg a magyarigazolvány elnyerésének feltételeként, ez a VB értelmezése szerint kevés, egy jogszabálynak az objektív kritériumokat is tartalmaz nia kell. A kritikát elfogadva a magyar kormány a feltételeket egy most készülő kormányrendeletben határozza majd meg, ezzel a bírálatot részben kivédte ugyan, viszont a törvény szövegében egy túlhaladott paragrafus maradt. A kritériumokat illetően eldőlt , hogy az identitás kinyilvánítása mellett a magyarnyelvtudás, továbbá valamely határon túli magyar szervezetben való tagság jelentheti az igényjogosultságot a magyarigazolványra. Ez utóbbi feltétel egyébként éppen Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokra ta Szövetség (RMDSZ) elnökének Nastase román miniszterelnökkel folytatott tanácskozásán merült fel, s utána a Magyar Állandó Értekezlet és a kormány is elfogadta egyik kritériumként. Aki ezeket nem tudja teljesíteni, de magyarnak érzi magát, segítséget kér het a minden szomszédos országban létrehozott ajánló szervezettől, hogy igazolják a magyarsághoz tartozását. Az ajánló szervezetek szerepe így a magyar kormány mostani értelmezésében arra csökken, hogy információt adhatnak az ügyben eljáró hivatalos magya r szerveknek. A VB ajánlása alapján a konzulátusok lesznek azok, amelyek a jelentkezéseket gyűjtik, hivatalosan onnan kezdődik a magyar állam szerepe. Ahhoz azonban, hogy a várhatóan nagyszámú igényeket fogadni tudják, a magyar állam pénzügyi támogatást ny újt ajánló irodák
