Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
13 Készen állunk a megállapodásra A kedvezménytörvény végrehajtásának számos részlete még telj ességgel bizonytalan A státustörvény ügyében Románia elhatárolódik többi szomszédunk megértőbb álláspontjától, és saját megállapodást szeretne kötni Budapesttel. "Mi erre készen állunk" - mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár a törvény szlovákiai beve zetését illetően derűlátóan nyilatkozott, idézve Dzurinda miniszterelnököt: "Meg fogunk egyezni, mert meg akarunk egyezni". NÉPSZAVAinformáció A román kormány még október végén olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint a kedvezménytörvényt meg kell vál toztatni. Ha ez nem történik meg - így a közlemény , akkor fel kell függeszteni a végrehajtást. (A törvény január elsejével lép életbe.) A magyar külügyi válasz lényegében az volt, hogy módosításra nincs szükség, de a végrehajtás módjáról lehet konzultáln i. Gyakorlatilag ezt ismételte meg Orbán Viktor miniszterelnök azon levele, amelyet november végén román kollégájához, Adrian Nastaséhez intézett, válaszul annak, a hónap közepén kelt üzenetére. Orbán - mint a Krónika című erdélyi lap ismertetéséből kitűnik - értésre adta, hogy Budapest kész konzultálni a kedvezménytörvénnnyel kapcsolatos román felvetésekről. Az ily módon szükségessé váló változtatásokat azonban - mint más megnyilatkozásokból kitű nik - nem a törvény módosításával kívánja elérni, hanem a végrehajtási rendeletben akarja rögzíteni. A végrehajtási rendelet tervezetét hamarosan megküldik a szomszédos államoknak - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Feltehetően ez a tervezet fog alapu l szolgálni azon tárgyalások számára, melyeket Martonyi János külügyminiszter Bécsben román kollégájával, Mircea Geoanával, illetve Németh Zsolt közelgő bukaresti látogatása során vendéglátóival folytat. Szlovák részről ugyancsak jelezték, hogy konzultálni akarnak a kérdésről. Elhangzott: ha Magyarország nem teszi meg a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos pozsonyi kifogásokból eredő lépéseket, akkor a kérdés várhatóan szerepelni fog a szlovák parlament decemberi ülésének napirendjén. A magyar álláspont egyébké nt sok részletkérdésben már messze nem azonos azzal, ami volt a kedvezménytörvény júniusi elfogadása idején. Akkoriban például még arról volt szó, hogy a magyar igazolványra való jogosultság megállapítását és az igazolványok kiosztását romániai magyar irod ák végeznék. Az úgynevezett Velencei Bizottság (az Európa Tanács szakértői testülete) október második felében azonban úgy foglalt állást, hogy Magyarország, bár joga van gondoskodni a határon túli nemzettársakról, egyoldalú, a másik országban hatályos inté zkedéseket nem hozhat. A testület azt javasolta, hogy a magyar igazolványokat a magyar konzulátusok osszák szét. Továbbá: mivel mind a román, mind a szlovák kormány ellenezte azt, hogy az ő szuverenitása alá tartozó intézmények nemzetközi feladatokat lássa nak el, a budapesti elképzelések megváltoztak. Ezek szerint romániai magyarokból álló testületet szerveznének, amely a törvény romániai alkalmazását felügyelné. Ezzel párhuzamosan irodákat állítanának fel, amelyek információt adnának arról, ki kaphat magya r igazolványt. A kiosztást azután - a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően - a magyar konzulátusok végeznék. Azóta azonban egy új elképzelés is napvilágot látott: eszerint a jogosultak az igazolványokat közvetlenül a határ átlépése után, magyar terü leten vehetnék át. Ami a kedvezményezettek számára lehetővé tett három hónapos magyarországi munkavállalást illeti, ez a jelek szerint beleütközik abba a nyugati felfogásba, amely csak kulturálisnyelvi kérdésekben fogadja el a nemzetiség szerinti megkülön böztetést, gazdasági vonatkozású ügyekben nem. Ilyen értelmű bírálatot fogalmazott meg november közepén az Európai Unió Bizottságának országjelentése is. És természetesen hevesen tiltakozott a nemzetiségi alapú diszkrimináció ellen a román és - kevésbé hev esen - a szlovák fél is. A jelek szerint itt Budapest válasza az lehet, hogy a jogosultságot nem a magyar nemzetiséghez, hanem a magyarnyelvtudáshoz kötik. Így a kedvezményt igénybe vehetik olyan románok is, akik valamilyen okból megtanultak magyarul. Ez a szabályozás azután kihatna annak eldöntésére is, kik vehetik igénybe a magyarországi egészségügyi ellátást. Erre a szolgáltatásra ugyanis azoknak, akiknek csak magyar igazolványuk van, a jel ek szerint még jó darabig nem lesz lehetőségük. Azok az
