Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
14 igényjogosultak viszont, akik élnek a munkavállalás lehetőségével, és ennek keretében társadalombiztosítást fizetnek, természetes módon jogosultak egészségügyi ellátásra. Úgy tűnik viszont, hogy végle gesen tisztázódott a kedvezményes utazási lehetőségek ügye. Mivel itt olyan jogról van szó, amelyet magyar területen gyakorolnak, a szomszédos országok elvileg nem emelhetnek kifogást. Vagyis: a hatévesnél fiatalabb és a 65 évesnél idősebb személyek, továb bá az igényjogosult diákok és pedagógusok ingyen utazhatnak, a többi jogosult pedig évente négyszer 90 százalékos kedvezményt kap a tömegközlekedési eszközökön. Mint Nastase román miniszterelnök már említett leveléből kitűnik, a román fél azt követeli, hog y töröljék a kedvezménytörvény bevezetőjéből azt a mondatot, amelyben a szomszédos országokban élő magyarok "egységes magyar nemzethez való tartozásáról" és "nemzeti azonosságtudatuk biztosításáról" van szó. Mint Orbán szerdai rádióinterjújából is kitűnik, Budapest erre nem hajlandó. (A miniszterelnök úgy fogalmazott: magának a törvénynek a megváltoztatására nincs szükség, legfeljebb a végrehajtásról tárgyalhatunk.) Ilyen értelmű volt a miniszterelnök Nastaséhez intézett válaszlevele is. Orbán azzal érvelt, hogy az egységes magyar nemzethez tartozás nem politikailag, hanem kulturálisan értendő. Ennek leszögezésére már csak azért is szükség volt, mert a román kormányfő felvetette: Budapest hivatalos kormánynyilatkozatban rögzítse, hogy nem vonja kétségbe a tr ianoni szerződések érvényességét. Orbán válaszul emlékeztetett: a magyar kormány ezt már többször megtette, legutóbb a szomszédos országokkal, köztük Romániával kötött alapszerződésekben. A román fél valamilyen (nehezen érthető) okból kifogásolja azt is, h ogy a kedvezménytörvény hatálya nem magyar személyek egy csoportjára - magyarok román nemzetiségű hozzátartozóira - is kiterjed. A magyar válasz erre az, hogy erre a családok egységének megőrzése érdekében van szükség, amellett ilyen szabályozást egyetlen nemzetközi szokás sem tilt. De Budapest erről is kész tárgyalni. Válaszlevelében Orbán kitért arra a román felfogásra, amely szerint a kedvezménytörvény romániai alkalmazásánál Budapest semmit sem tehet Bukarest beleegyezése nélkül, azaz hogy a román félne k itt korlátlan és indokolásra sem szoruló vétójoga van. A magyar miniszterelnök emlékeztetett a románok által hivatkozási alapként kezelt Velencei Bizottság megállapítására, amely szerint az anyaállamok szerepet játszhatnak a kisebbségek védelmében, mégpe dig az oktatáson és kultúrán kívüli területeken is. Ez válasznak tekinthető arra a román véleményre, amely szerint a kedvezmények csak a kulturális azonosság megőrzését szolgálhatják, és nem alkalmazhatók az oktatás teljes területén. Orbán emlékeztetett: a z ilyenfajta kedvezmények a nemzetközi gyakorlat, köztük a magyarromán kapcsolatok részét képezik. Megadásukhoz a román fél is hozzájárult; legutóbb azzal, hogy októberben aláírt egy jegyzéket, amelyet a kormányközi vegyesbizottság kisebbségügyi albizotts ága készített. Továbbá: nemigen lehet pontos határvonalat húzni a kultúra és az oktatás közé. A különböző nyugati szervezetek és fórumok többször is azt a kifogást emelték a kedvezménytörvénnyel szemben, hogy az más államok polgárai felől rendelkezik, külföldi területi érvénye van. Legélesebben az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának, Rolf Ekeusnak okt óber végi jelentése fogalmaz (igaz, Magyarország név szerinti említése nélkül): "A kisebbségek védelme azon államok kötelessége, amelyben élnek". Ez elvileg azt az értelmezést erősítené, amely szerint Romániának és a többi szomszédos országnak saját terüle tét és saját polgárait illetően vétójoga van. Ezt viszont expressis verbis nem mondja ki egyetlen határozat sem, sőt a Velencei Bizottság jelentése így fogalmaz: az anyaország nem hozhat egyoldalú intézkedéseket, csak ha a vita rendezését célzó erőfeszítés ek nem jártak sikerrel. Vagyis nem teljes egyetértésre, hanem csak az egyetértés megteremtésére irányuló erőfeszítésekre van szükség. Igaz, a Velencei Bizottság véleménye nem számít megfellebbezhetetlen jogforrásnak. A probléma végső soron az, hogy a kedve zménytörvény körüli magyarromán vitát igazából nem döntheti el egyetlen nemzetközi fórum sem. Nincsen ugyanis olyan - akár általános, akár csak európai érvényű - joganyag, melynek alapján e kérdéseket meg lehetne ítélni. A kedvezménytörvény ugyanis merőbe n új helyzetet teremt. Ezt fogalmazza meg a Velencei Bizottság jelentésének az a kitétele is, amely szerint "a kedvezménytörvényeknek nincs elég hagyományuk ahhoz, hogy nemzetközi gyakorlattá váljanak". Az új helyzet zavarba hozza Európát. Déltiroli si kerrecept – további felhasználásra A németek és az olaszok továbbra sem szeretik egymást, de megtanultak békésen együtt
