Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
12 ezért kell hangot adni az országjelentésben megfogalmazott kriti káknak. A bírálatokat visszatérő kritikáknak nevezte, ami szerinte azt jelzi, hogy a kormány hivatali ideje alatt nem fordított elég gondot megoldásukra. A pártelnök minőségi kritikaként említette meg a demokratikus intézmények demokratikus működése kapcsá n születetteket, és kijelentette: sürgősen helyre kell állítani az Országgyűlés ellenőrző szerepét, és meg kell szüntetni az önkormányzatok kiszolgáltatottságát is. Kovács László kifejtette: legalább olyan határozottan kell kiállni az egyéni elbírálás elve mellett, ahogyan azt Martonyi János expozéjában tette. Enélkül hazánk a politikus szerint elveszítheti korábbi helyzeti előnyét. A pártelnök szerint sorsdöntő mielőbb tisztázni, hogy a fejlettebb tagjelöltek - köztük Magyarország - köteleseke bevárni a f elkészülésben elmaradottabb országokat. Az SZDSZ nevében beszélő SzentIványi István szintén szót ejtett a szocialista politikus által megemlített problémákról, ám hozzátette: nem szabad a hazai problémákat csupán az országjelentésen keresztül vizsgálni. Súlyos gondokat vázolt fel a politikai intézményrendszerek, az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás kapcsán. Ilyenként említette még a diszkriminációt, valamint a mindennapos, már a kormányt is érintő korrupciót. A gondok egy részét a frakcióvezető ör ökölt problémának nevezte, ám egyértelműen a Fidesz vezette kormányhoz köthetőnek tartotta a médiumok csonka kuratóriumainak létezését és a nyugdíjreform szétzilálását. A státustörvény kapcsán kijelentette: nem jelent elégtételt a pártnak, hogy a jelentés visszaigazolta a szabad demokrata kritikákat. Annak érdekében, hogy az integrációt sikerre lehessen vinni, az SZDSZ frakcióvezetője ötpontos javaslatot terjesztett a plénum elé. A program a médiatörvény mellett a nyugdíjreformot, a közbeszerzési eljárásoka t, az MFBt, illetve a státustörvényt érinti. Túlzottnak nevezte az országjelentés ellenzéki bírálatát Kelemen András. Az MDF vezérszónoka úgy látja, az abban megnevezett gondok az egész térséget jellemzik. Kijelentette: az Európai Bizottság jelentésében elismerte hazánk politikai és gazdasági eredményeit. Rámutatott arra is, hogy a posztmodern világ kihívásainak egy állam csak úgy felelhet meg, ha kész szuverenitásának részleges feladására is. A kisgazdapárt szerint értékként kell kezelni az országjelenté sben megfogalmazott sikereket. A párt nevében felszólaló Kurucsai Csaba kifejtette: az országjelentés esélyt, elismerést és áttörést jelent a csatlakozás számára. A politikus a Fidesz felszólalójához hasonlóan úgy vélte, hazánk képes arra, hogy 15 éven bel ül felzárkózzon az európai átlaghoz. Az uniós csatlakozást kismértékben befolyásolják az országjelentések, az egy összeurópai politikai döntés függvénye - hangoztatta felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka. Éppen ezért szerinte annak figyelembevéte lével kell teljesíteni az előírt feladatokat, hogy közben saját érdekeinket is védjük. Csurka szerint küzdeni kell a határon túli magyarokért, és ennek érdekében a már megkötött alapszerződéseket is felül kell vizsgálni. Csurka kijelentette: a mostani egyo ldalú propaganda helyett valódi tájékoztatást kell adni az embereknek. Amennyiben ezek után is a csatlakozás mellett dönt a lakosság, akkor azt a MIÉP is támogatni tudja. Legyen azonban joga nemet mondani az országnak, a csatlakozás ugyanis nem csodaszer, önmagában ettől a meglévő problémák nem oldódnak meg - szögezte le a MIÉP elnökfrakcióvezetője. A felszólalásokra reagáló Orbán Viktor ez utóbbi kijelentéssel egyetértett, ám hozzátette: a csatlakozás a felzárkózás fontos eszköze, hiszen a nyugati életmin őség elérését segíti. Az unióhoz történő integráció a gazdaság versenyképességét is növeli a miniszterelnök szerint, ami pedig a nemzeti szuverenitásra hat pozitívan. Orbán Viktor szerint nem túlzó igény az, hogy egy ma születő gyerek 15 éves korában ugyan olyan életesélyekkel rendelkezzen, mint portugál vagy spanyol kortársa. A miniszterelnök kifejtette: nem létezik problémamentes világ, Magyarország a rendszerváltozáskor a fejlett nyugati világ gondjait választotta. Csurka István szavaira reagálva Orbán el mondta: biztosan vannak politikai szempontjai a csatlakozásról szóló döntésnek, ám a felkészültségnek igenis meghatározó szerepe van abban - szögezte le a kormányfő. Nem értett egyet a MIÉP elnökének az alapszerződésekkel kapcsolatban képviselt álláspontjá val, azokat inkább kiegészítendőnek nevezte. Az MSZP elnökének felvetésére válaszolva a miniszterelnök elmondta: valódi önérzetbeli kérdés az EUvizsgáztatásról beszélni. Kijelentette: noha Magyarország nem képvisel azonos súlyt az unióval, de ettől még an nak egyenrangú tárgyalópartnere. Mindkét fél kénytelen ugyanis a saját érdekeit képviselni a megbeszélések során. A jelentés által megfogalmazott bírálatokat a miniszterelnök nem az unió miatt, hanem éppen az ország érintettsége miatt nevezte figyelemre mé ltónak. Éppen ezért a teljesítmény, az elismerés és a kritikák közötti egyensúly megtalálására szólított fel a miniszterelnök. vissza
