Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-27
4 Ajánlóirodák tizenegy helyen Szlovákiában Németh Zsolt múlt heti pozsonyi tárgyalása után a státustörvénnyel kapcsolatban várakozó álláspontra helyezkedett a szlovák külügyminisztérium. Ahogy tegnap megbízható forrásból megtudtuk, további véleményt csak akkor nyilvánít, ha megkapja a beígért hivatalos budapesti tájékoztatót arról, hogy az Orbánkabinet hét végi ülésén milyen végrehajtó rendelkezéseket fogadott el, s mennyiben vették figyelembe Pozsony fenntartásait. Léptek viszont azok a jogi személy ek, amelyek a szlovákiai magyarság teljes egyetértésével vesznek részt a magyarigazolványokért folyamodók kérvényeinek összegyűjtésében és más szervezőmunkában. Szövetség a Közös Célokért néven meglapították a jogi személyek társulását, amelybe a Magyar Ko alíció Pártja, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Társaság (Csemadok), továbbá a felvidéki magyar pedagógusok, a szülők és a cserkészek szövetsége háromhárom tagot jelölt. Az öttagú elnökségben az MKPt Duray Miklós, a Csemadokot pedig Kvarda József képviseli. Elnökké Mézes Rudolfot, a szlovákiai magyar szülők szövetségének vezetőjét választották, aki lapunknak elmondta: terveik szerint Pozsonytól Királyhelmecig tizenegy irodát nyitnak, ahol – ha ezt a magyarországi anyagi támogatás lehetővé t eszi – összesen harminc főállású személy dolgozik majd. A helyszíneket úgy állapították meg, hogy a magyarigazolványért folyamodók ne kényszerüljenek nagyobb utazásokra. vissza Mi tudható a státustörvény gyakorlatáról? Még so k a nyitott kérdés A magyar státustörvényt is vizsgáló velencei bizottság intelmei, s a szomszédok – különösen a románok – erőteljes tiltakozása ellenére a magyar kormány a hét végén kidolgozta a státustörvény magyarigazolványainak kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Részletek ugyan nem kerültek nyilvánosságra, de a kormányszóvivő szerint magyar részről minden feltétel adott ahhoz, hogy az új esztendő első napjától a rendszer működőképes legyen. A hét végén az is nyilvánosságra került, hogy az úgynevezett magyarigazolványokat a Pénzjegynyomda készíti el. A fentieknek ellentmondani látszik, hogy – az érintett országokban dolgozó tudósítóink információi szerint – számos nyitott, egyeztetést igénylő kérdés van még a magyarigazolványok kiadásával kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy hol vehetők majd fel a kedvezményekre jogosító igazolványok: a szomszédos országokban működő magyar konzulátusokon, vagy Magyarországra kell utazni értük? Tény, hogy a státustörvényből adódó utazási kedvezményeket máris v églegesítette az Orbánkormány. Ennek értelmében a magyarigazolvánnyal rendelkező hat év alatti és a hatvanöt év feletti személyek jövő év elejétől ingyenesen utazhatnak valamennyi magyarországi tömegközlekedési eszközön. Persze ha igazolni tudják, hogy jo gosultak erre a kedvezményre, azaz, ha kezükben lesz a magyarigazolvány. De vajon a kezükben lesze? Bukarest láthatóan minden eszközzel megkísérli megakadályozni a rendszer januári bevezetését, s bár kevésbé konfrontatív formában, Pozsony is erre hajlik. A hét végén kiszivárgott annak a levélnek a tartalma, amelyet pár nappal ezelőtt Nastase román kormányfő adott át Bukarestben Orbán Viktornak. E szerint a románok továbbra is azt követelik, hogy a magyar fél a jogszabályt hozza összhangba a velencei bizot tság, az EU és az EBESZ által megfogalmazott észrevételekkel, illetve az európai kisebbségi normákkal. Furcsa, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, illetve fórumok nem hajlandók igazságot tenni a kisebbségi normák értelmezésén vitatkozó magyarok és rom ánok között. Ehelyett azt hangoztatják, hogy az érintetteknek kell megállapodniuk minden kérdésben. Ez a megállapodás azonban nemhogy január 1jéig, de még hosszabb ideig sem látszik elérhetőnek. Bukarest mostanáig egyetlen általa vitatott kérdésben sem engedett. Követeli, hogy a törvény preambulumából töröljék „az egységes magyar nemzethez való tartozás” kitételt. A jogszabálynak a világ valamennyi külf öldi magyarjára ki kellene terjednie, s nem csupán a Kárpátmedencében élőkre, viszont nem adhatna kedvezményeket a nem magyar származású családtagoknak. A román fél a kedvezmények közül kizárna minden munkavállalásra, illetve egészségügyi ellátásra vonatk ozó jogot, s egyáltalán, azt szeretné, ha a státustörvény csupán a kulturális identitás megőrzésére koncentrálna. A legbonyolultabbnak tűnik a magyarigazolványok átvételének helyére vonatkozó viták rendezése. Minden határon túl élő magyarnak az állna érde kében, hogy a lakókörzetében lévő magyar konzulátuson vegye fel az igazolványt, a román fél azonban elzárkózik ettől. Bukarest kikéri magának, hogy a magyar státustörvény kompetenciákat oszt a román törvénykezés hatálya alá tartozó „entitásoknak”. Az állás pontok nemhogy közelednének, inkább új aggályok merülnek fel. Bukarest legfrissebb követelése szerint a határon túli magyar szervezeteket Budapest ne támogassa. A fentiekből látható, hogy a magyar kormány derűlátása ellenére nehezen képzelhető el, hogy az erdélyi, a felvidéki, vagy a kárpátaljai magyar nemzetiségű állampolgár öt hét múlva felvehesse a kedvezmények
