Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-27
5 igénybevételére feljogosító magyarigazolványt. Alábbi összeállításunkból kiderül, hogy Kovács János sepsiszentgyörgyi lakos továbbra sem tudja, hogy hol, mikor, kihez forduljon, hogy igazolványát megkaphassa. Egészségügy: szabályozás évek múlva Hiába lép életbe január elsején a státustörvény, a határon túli magyarok továbbra is csak azokra az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak, amelyeket a z adott országgal kö tött kétoldalú szociális egyezmény lehetővé tesz. A státusmagyarok számára létrehozandó különleges biztosítási rendszer indulásáig akár éveket is kell várni. Január elsejétől a magyarigazolvánnyal rendelkező átlagos utazók az egészségügyi szolgáltatások te kintetében semmilyen különleges elbánásban nem részesülnek. A hazai ellátórendszerben az útlevelük bemutatásával csak sürgősségi ellátásokat vehetik igénybe – közölte lapunkkal Mészáros Árpád, az egészségügyi tárca nemzetközi főosztályának vezetője. Sürgős ségi ellátásnak minősül például a baleseti sérülés, a hirtelen jelentkező akut tünetek enyhítése, illetve az ilyen beteg állapotának stabilizálása. Nem tartozik viszont ebbe a körbe az előre tervezhető operáció, a társadalombiztosítási támogatással kiválth ató gyógyszer. Más elbírálás alá esnek azok a státus- igazolvánnyal rendelkezők, akik munkavállalóként érkeznek Magyarországra. Ők ugyanis a hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján vehetik igénybe a hazai orvosi ellátást. Mivel a munkavállalással közterheket is fizetnek, így az egészségbiztosítási járulékfizetés ellenében – éppúgy, mint bármely magyar állampolgár – jogosultak lesznek az orvosi szolgáltatásokra. Ám csak addig, amíg járulékfizetéssel egybekötött munkaviszony fennáll. Lapunk kérdésér e Mészáros Árpád elmondta: a munkavállalókkal azonos egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak a velük közös háztartásban élő gyermekek, közeli eltartott hozzátartozók is. A főosztályvezető egyelőre megbecsülni sem tudta, hogy milyen kiadási terhet rónak az egészségbiztosítási alapra a státustörvényből adódó kötelezettségek. Mészáros Árpád elmondta: jövő év novemberéig elkészülhetnek azzal a koncepcióval, amiből kiderül, hogy milyen feltételekkel hozható létre a határon túli magyaroknak a speciális egészség ügyi magánbiztosítást. Az elképzelés szerint az vehetné Magyarországon igénybe az egészségügyi szolgáltatások bizonyos körét, aki itt vállal munkát, és speciális egészségügyi magánbiztosítása van. A munkáltató tbjárulékát egy külön magánbiztosítási pénztá r gyűjtené, melynek lennének határon túli központjai is. Ezért a biztosításért az érintettek csak olyan szolgáltatásokat kaphatnának Magyarországon, amelyek a határon túl nem érhetők el. Ilyen például az egyes daganatos betegségek kezelése: Magyarországon megkezdik a kivizsgálást, de a hosszan tartó gyógyítási fázisokat már otthon kellene az érintettnek igénybe vennie. Természetesen ez a magánbiztosító a saját országbeli kezelésekhez is hozzájárulna. Ehhez a biztosítási rendszerhez olyanok is csatlakozhatná nak a határon túli magyarok közül, akik nem vállalnak munkát nálunk. vissza Danó Anna Irodák Erdélyben két héten belül Nagy viták közepette zajlott a múlt hét végén Kolozsvárott a státustörvény romániai alkalmazását fel ügyelő testület első ülése. A grémiumnak 28 tagja van, ebből kilencre az erdélyi történelmi egyházak, kilencre a magyar civil szervezetek, tízre pedig az RMDSZ javasoltak személyeket. Mivel az RMDSZt megillető tízedik helyet Markó Béla szövetségi elnök tö lti be, vita kerekedett abból is, hogy a testületben az RMDSZnek is csupán kilenc szavazata legyen. Mivel azonban az már korábban kiderült, hogy csakis megállapodásra jutva lehet az egységes koncepció illúzióját kelteni, a felek minden felhozott kérdést kompromisszummal oldottak meg. Elhatározták, hogy az országos felügyelő testület mintájára a következő két hétben valamennyi magyarok által is lakott vidéken helyi, azaz területi felügyelő testületek, illetve a konkrét munka elvégzésére helyi irodák alakul nak. A román fél éppen ezek felállítását kifogásolta. Az új elképzelés szerint azonban a romániai irodák csupán az igényléshez szükséges igazoló iratokat állítanák ki, a magyarigazolványt igénylők által kitöltött nyomtatványok adatait rögzítenék számítógé pen, s ezeket az adatokat továbbítanák majd a magyar konzulátusokra. Ez utóbbiak ajánlanák majd a magyarországi hatóságoknak az illető személy számára a magyarigazolvány kibocsátását. Elvileg tehát mindenki saját településén nyújthatná be a kérelmet, s tal án ugyanott vehetné majd át a kiállított igazolványt. A magyarságot igazolhatja a magyar egyházakhoz való tartozás vagy pedig az RMDSZ, illetve valamelyik erdélyi magyar civil szervezeti tagság. Ha valaki egyik feltételt sem teljesíti, annak esetében a m agyar nyelv ismerete lehet majd a döntő érv. Persze az ülést követő nyilatkozatokban máris fel lehetett fedezni a következő vita csíráit. Míg Markó Béla azt hangsúlyozta, hogy a két kormány mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz és jusson kompromisszumra a jogsz abály alkalmazásának kérdésében, Tőkés László püspök úgy vélte, a törvény alkalmazását övező román ellenállást nem szabad pusztán Budapest – Bukarestügyként kezelni. A püspök szerint az erdélyi magyarságot képviselő
