Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-05
8 hivatalos politika bírálta a státustörvényt. A szlovákiai bírálatok és ellenérzések dacára Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnök e úgy ítélte meg, hogy problémamentesen sikerült megoldani az a jánló szervezet kialakítását. A Csemadok mint kulturális intézmény, a Cserkészszövetség, a Pedagógusok Szövetsége, a Szülők Szövetsége és az MKP delegál háromhárom, illetve ötöt személyt az ajánlóbizottságba. Területenként a magyar lakosság számához képe st arányosan irodákat hoznak létre. Ezeknek az irodáknak az lesz a feladatuk, hogy kétes esetekben átvegyék, illetve elbírálják a kérelmező dokumentumait. vissza Kedvezmény a gyakorlatban • Magyarmagyar kapcsolatok Most ülésezett Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet. A megbeszélést többek között az tette időszerűvé, hogy január elsejével életbe lép a státustörvény. A felmerülő problémákról, a megoldásra váró kérdésekről beszélgettünk Szabó Tiborral, a Határon Túli Magya rok Hivatalának elnökével. A magyar pártok vezetői a határon túlról és a hazai politikusok idén augusztus 20án találkoztak Budapesten a státustörvény elfogadása után. Mi tette szükségessé, hogy a Magyar Állandó Ért ekezlet (Máért) most, október végén összeüljön? Amint azt elnevezése is jelzi, a Máért a magyarmagyar kapcsolatok intézményesülésének keretében a határon túli és az anyaországi magyarság közös, érdemi ügyeinek, konkrét problémáinak és lehetőségeinek együ ttes megvitatására életre hívott, folyamatosan működő fórum. Ennek az intézményrendszernek a működését értelemszerűen nem helyettesíthetik a határon túli és hazai politikusok rövid, alkalmi találkozói - még ha a legutóbbi ilyen találkozóra olyan felemelő a lkalomból került is sor, mint az augusztus 20ai nemzeti ünnepünk s a millenniumi rendezvénysorozat záró eseményei. A Máért üléseit szakbizottsági tanácskozások előzik meg, amelyeken határon túli és hazai szakértők készítik elő a plenáris értekezlet állásf oglalásait, határozatait. Éppen ez az előkészítő munka a plenáris testületi ülések sikerének záloga. Ami a mostani ülés időpontját illeti, ismeretes, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (SZÁTV) 2002. január 1jével lép hatályba. Most jutottunk a törvény végrehajtása előkészületeinek utolsó fázisába, s arra törekszünk, hogy a végrehajtásra az érintettekkel, a határon túli és hazai politikai és érdekképviseleti szervezetekkel a lehető legteljesebb konszenzus alapján kerüljön sor. Ennek érdekében - az előzőekben már utaltam a szakbizottságok előkészítő munkájára - az elmúlt hetekben a Máért valamennyi szakbizottsága szakértői szinten megvitatta a SZÁTVhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, és a plenáris értekezlet a bizottsági vitákb an született eredményeket hivatott összegezni és végső formába önteni. A határon túli magyar politikusok hogyan fogadták a státustörvényt, beszélhetünke arról, hogy egységes álláspontot alakítottak ki ebben a kérdé sben? A törvénnyel kapcsolatos alapvető kérdésekben - így az annak révén elérni kívánt célokat, az e célok elérése érdekében alkalmazandó eszközrendszer jellegét illetően - megítélésem szerint konszenzus alakult ki a határon túli magyar politikusokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az SZÁTV végrehajtását uniformizált módon, "egy kaptafára" képzelnénk el. Ellenkezőleg: igyekszünk a lehető legmesszebbmenően figyelembe venni az érintett határon túli magyar érdekképv iseleti szervezetek igényeit, amelyek értelemszerűen az adott szomszédos ország és az ottani magyar közösség sajátos viszonyaihoz - az érintett állam belső joga, a magyar közösség lélekszáma, helyzetének jellemzői stb. - igazodnak. A státustörvény jövő év január elsejével lép életbe. Hol tart ma a gyakorlati előkészítés? Sikerülte megoldani például olyan problémákat, hogy mely szervezetek, pártok adhatnak ajánlást a leendő magyar igazolványok tulajdonosainak? Éppen a Máért mostani ülése szolgált a keretéül annak, hogy több hónapos előkészítő munka eredményeként megtörténjék az ajánló szervezetek megalakulásának deklarálása. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ajánló szervez etek esetében sem cél valamiféle uniformizálás: összetételük minden esetben igazodik a helyi legitim magyar érdekképviseleti szervezetek által fontosnak és szükségesnek tartott szempontokhoz. Ugyanakkor az ajánló szervezetek létrehozásának közös nevezőjét maga az SZÁTV teljesen egyértelműen megfogalmazza: "A
