Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-22
8 A kormányfőt Vicent e Fox mexikói elnök hívta meg. A kereszténydemokrata pártok találkozója alkalmából Orbán Viktor várhatóan kétoldalú megbeszéléseket folytat Fox elnökkel is. A Kereszténydemokrata Internacionálé tanácskozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: az ut óbbi időben végbement pártpolitikai átrendeződéseknek megfelelően a szervezet azokat a pártokat is felveszi soraiba, amelyek nevükben nem kereszténydemokraták, de polgáriként határozzák meg önmagukat. Ez az átrendeződés a szervezet nevének megváltoztatásá ban is megnyilvánul, az új elnevezésről a mostani tanácskozáson döntenek majd. A konzervatív pártok világszövetsége várhatóan alelnökévé választja Orbán Viktort, akinek pártja, a FideszMagyar Polgári Párt csak egy éve lépett ki a Liberális Internacionáléb ól. Orbán Viktor szokásos szerda reggeli rádióinterjújában kétségtelenné tette, hogy jövő év január 1jével hatályba lép az úgynevezett kedvezménytörvény, egyúttal azonban jelezte: a jogszabály igazi tartalmát és értelmét a végrehajtási rendeletek adják m ajd meg, amelyekről a szombati kormányülésen is tárgyalni fognak. Tájékoztatása szerint a szomszédos államok közül a horvátokkal már megállapodtak a törvény végrehajtásának kérdéseiben, a szerbek részéről óvatos támogatást tapasztaltak, Szlovénia soha semm ilyen kifogást nem vetett fel, és véleménye szerint Ukrajnában sem lesz akadálya a törvény érvényesülésének. Elmondta, hogy Románia esetében is bizakodó, Szlovákiával pedig a napokban tárgyalnak majd a törvényről. Az európai uniós csatlakozás kapcsán a ko rmányfő úgy vélte, hogy óvatosan kell nyilatkozni a bővítést illetően, ugyanis nem Magyarország dolga meghatározni, hogy miképpen bővüljön az Európai Unió. Szerinte egyszerre kell a magyar nemzeti érdeket és a többi ország iránti barátságot képviselni, ám azt világossá kell tenni, hogy az uniós csatlakozás kapcsán Magyarország elvégzi a felkészülés munkáját és senkire nem akar várni. A riporter kitért a kormányfő mexikói látogatására, illetve a konzervatív pártok világszövetségének kongresszusán való részv ételére: "Ennél azonban lényegesebb, hogy a mexikói elnökkel, illetve a spanyol miniszterelnökkel kétoldalú megbeszéléseket tart. Szakértők szerint az utóbbi, tehát a spanyol miniszterelnökkel való a konzultáció a fontosabb. Miért?" - hangzott a kérdés. "K ét ok is van arra, hogy a spanyol miniszterelnökkel való találkozót fontosnak tekintsük. Az első, hogy 2002 első hat hónapjában az Európai Unió részéről az elnöki teendőket Spanyolország, s így a spanyol miniszterelnök látja el" - mondta a kormányfő. A más ik okot az EU ama politikájában jelölte meg, hogy a tagállamok külön határozzák meg, feltűnhetneke magyarok a munkaerőpiacukon. "Mindenképpen beszélnem kell a miniszterelnök úrral, hogy milyen lesz a magyar munkavállalók lehetősége Spanyolországban" - mon dta Orbán Viktor. MHösszeállítás Horváth Tamás Európai másodosztály? 20011122 (a nyomtatott MH cikke) Az Európai Unió (EU) Bizottságának országjelentésével kapcsolatos eddigi állásfoglalások egyértelműen jelzik, hogy kampányszempontú pártpolitikai érdekek itt is előtérbe kerültek. A vita így nem arról szól, mi a tényleges helyzet Magyarország uniós taggá válását illetően, hanem milyen a kormányzat ez irányú tevékenysége. Habár a két dolog, mint tudjuk, nem független egymástól, a magunk részéről font osabbnak tartjuk az ország csatlakozási esélyeinek higgadt elemzését, a veszélyek számbavételét. Merthogy ez alkalommal nemcsak rólunk szól a mese. Kormányok jönnek, mennek uniós politikájuk erényeivel és hibáival, miközben Magyarország az Európai megáll apodás megkötése óta tíz éve kitartóan azon fáradozik, hogy érdemes legyen az EUtagságra. A másik oldal tíz éve képtelen döntésre jutni az EU kibővítéséhez fűződő politikai érdekek, illetve a belépéshez szükséges, de túlmisztifikált integrációs érettség, kompatibilitás technikai szempontjai között, miközben a Bizottság vagy háttérből az EU egyes meghatározó államai a tagjelöltekkel szemben hol az egyik hol a másik megfontolásának engedett teret. Kitalált viszont számunkra egy elvet, a differenciálást. Enn ek alkalmazása logikailag egyet jelent azzal, hogy a kibővítés folyamata is differenciáltan zajlik. Sőt azt is jelenti, hogy az unió vállalja a kényelmetlen döntéseket is, az államok közötti - teljesítményük szerinti - különbségtételt, illetve az ezzel eg yütt járó politikai felelősséget a felvételi procedúrában. Európa innenső oldalán megértéssel fogadták a csatlakozási tárgyalások kiterjesztését újabb hat országra, mert politikailag előremutatónak tűnt az, hogy az EU perspektívát kíván nyújtani, a NATOta gságra egyelőre nem számítható és a balkáni válságzóna közelségében elhelyezkedő országoknak. Ennek az Európa egységesülését előmozdító politikai döntésnek azonban káros következményei lettek: a differenciálásból inkább az egybemosás felé mentek el a dolg ok. Miközben az unió továbbra is elismeri a jelöltek közötti differenciálás szükségességét, Brüsszelben ma egyre inkább a "big bangről" beszélnek, az úgynevezett nagycsoportos bővítés valószínűségéről, amely a luxemburgi és a helsinki csoport alkotta tizen két országból tíz ország egyidejű csatlakozását jelentené 2004től. Magyarország mindig is híve volt annak, hogy elősegítse szomszédai csatlakozását, és ilyen alapon akár örülhetnénk is a "big bang" ötletének. Sajnos azonban örömre semmi ok. A tíz ország i gencsak különböző teljesítményeinek nivellálására irányuló lépések ellentétesek azzal a politikával, amelyet az EU ez ideig folyamatosan képviselt. Igazságtalanok is: egyeseket felértékelnek, másokat le.
