Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-22
9 Ha pedig visszaidézzük Jacques Delors nyersen őszin te álláspontját, miszerint nem lehetséges huszonheten csinálni azt, ami a tizenötöknél is nehezen megy, még több okunk van a nyugtalanságra. A Bizottság volt elnöke ugyanis arra célzott, hogy az EU felmorzsolódására vezetne, ha az unió ugyanazokat a céloka t tűzné ki például az eurózóna államai elé, mint az unió GDPátlagának 2060 százalékát teljesítő tizenkét csatlakozó országgal kibővült közösségnek. Ma már látható, hogy ez az elméleti felvetés foglalkoztatja legjobban Brüsszel döntéshozóit. Napirendre ke rült az unió kettes és hármas pillérében foglalt együttműködés felgyorsítása, és annak nemzetek feletti összeurópai szintre való emelése. Ez a mostanra prioritássá vált törekvés újra szembetalálhatja magát a csatlakozó országok jóval korlátozottabb együttm űködési lehetőségeinek és képességeinek problémájával. Aggasztó az is, hogy egyre több ország szerint szükség lenne az EU regionális és kohéziós politikájának átalakítására, egyrészt a nettó befizetők helyzetének normalizálása, a befizetések csökkentése va gy a pluszterhek vállalásának elhárítása útján (holland javaslatok), másrészt a regionális politika renacionalizálása (német törekvés) révén. Mindezeket éppen akkor, amikor - figyelembe véve a csatlakozók fejlettségi szintjét - az eddigieknél nagyságrendek kel nagyobb támogatási források felszabadítására lenne szükség. Ugyanis a nagycsoportos bővítés esetén az unió jelenlegi létszámának kétharmada lép be összehasonlítatlanul nagyobb támogatási igénnyel, mint az a strukturális és kohéziós alapok létrehozását szükségessé tevő spanyol és portugál csatlakozásnál felmerült. Első megközelítésre talán nincs radikális különbség tíz jelölt egyszerre vagy kis csoportokban - mondjuk, 23 éves intervallumokban - történő belépése között. Valójában igen, s a különbség egy szerre elvi és minőségi jellegű. Nem vitatható, a legfelkészültebbek, mint például Magyarország, Szlovénia, Észtország másokat megelőző befogadása csakis serkentőleg hathat a további felkészülési erőfeszítésekkel még adós államokra. Másrészt a legfelkészül tebb országok folyamatosan, több hullámban történő fölvétele arra is garanciát nyújthat, hogy az EU az egyes tagállamok esetleges ellenérdekeltségét leküzdve könnyebben tudja kezelni e kisebb csoportokkal; rájuk kiterjeszteni az uniós előnyök egész szerkez etét, illetve biztosítani a teljes jogegyenlőséget az uniós tagokkal. Ezzel szemben tíz jelölt felvétele egyszerre könnyen az érintettek gettósodásához vezethet, hiszen tényleges gazdasági fejlettségüket, demokratikus tapasztalataikat tekintve, szinte "fel kínálják" magukat az "összemosásra" hiszen nehezen cáfolható, hogy fejlettségüket illetően közelebb állnak egymáshoz, mint a fejlett EU jelenlegi 15 tagjához. Az EU értelemszerűen jóval nehezebben lesz képes integrálni tagságának 2/3 részét képező nagycso portot. Jó esetben spontán hajlama lehet ezen államok blokkban történő kezelésére, amelyek ilyenképpen együttesen ballaszttá válhatnak az EU számára. A nagycsoportos belépés következményeként sokak félelme indokolt lehet tehát egy másodosztályú tagság kial akulását illetően. Egyelőre azonban semmi sem biztos, még csak a "nagycsoportos" gondolat uniós "nyomulásának" az időszakában vagyunk. Tehát időben, hogy megkíséreljük a biztosítékokat beszerezni az uniónál, hogy ezek a félelmek ne válhassanak valósággá. Arra már most célszerű felfigyelni, hogy a Bizottság most kiadott országjelentései láthatólag abban a szellemben fogantak, hogy jó osztályátlagot mutassanak a tízek felkészülésében. Olyan átlagot, ahol a jó és kevésbé jó tanulók tudásszintbeli különbsége a lig válik észrevehetővé. Talán ennek a megközelítésnek vált áldozatává Magyarország, azzal, hogy uniós versenyképességének elérését a Bizottság csak a közeli jövőre taksálta. Mindezt jelzésértékűnek kell tekinteni. A belga elnökség végén konkrét döntések születnek az EU nagyszabású belső reformjairól az EU jövőjéről tartandó 2004re tervezett kormányközi konferenciáról, annak előkészítéséről. - konferencia - amelyre meghívást kaptak a tagjelölt országok is - meghatározó lesz az EU új intézményi struktúráj ának kialakításában, s olyan politikák, (támogatás, kohézió, regionális mezőgazdaság), esetleges újrafogalmazásában, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek az újonnan belépők lehetőségeire nézve. - konferencia perdöntő lehet a vázolt veszély, veszélyek elhárít ása szempontjából. Erre egy jól átgondolt stratégiával kell felkészülnünk. Azt semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak, hogy az országjelentésben megfogalmazott kritikákat "nagyvonalúan" megoldatlanul hagyjuk, mivel így magunk szolgáltatnánk érveket fel vételi érettségünk megkérdőjelezéséhez. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Mag yar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
