Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-22
4 megállapodást írtak alá a jogi személyek társulásáról. A velencei bizottság dokumentumát figyelembe véve nem „ajánló”, hanem „együttműködő” szervezetként segédkeznek majd a kérvények begyűjtésében. A tervek szerint a társulás irodái – számuk a magyarors zági anyagi támogatástól függően kilenc és tizenöt között lesz – állnak majd kapcsolatban a pozsonyi és a kassai magyar külképviselettel, ahol egyelőre a jövő évtől várható feladatok felmérése folyik. – Nem az én tisztem eldönteni, vajon Magyarország abban a helyzetben vane, hogy lényeges módosítás, valamint a szomszédos országokkal való kiegyezés nélkül bevezethetie januártól a kedvezménytörvényt. Úgy vélem azonban, hogy a mértékadó európai szervezetek és személyiségek álláspontja ebben a vonatkozásban i s eléggé egyértelmű – nyilatkozta pozsonyi tudósítónknak Jaroslav Chlebo. A szlovák külügyminisztérium államtitkára elmondta azt is, hogy ma Pozsonyban négyszemközt tárgyal partnerével, Németh Zsolttal. Tárgyalóasztalhoz ülnek a két ország szakértői is, ma jd a két államtitkár vezetésével plenáris ülést tartanak. További kérdésünkre Chlebo kifejtette: nincs szándékukban megakadályozni az ország magyar nemzetiségű állampolgárait abban, hogy éljenek a státustörvény adta lehetőségekkel, amennyiben a jogi norma hatásköre nem terjed ki Szlovákiára. – Ha a már bejegyzett szlovákiai magyar társadalmi szervezetek bármilyen feladatot kapnának az ajánlások során, akkor megvizsgáljuk, hogy ez a tevékenységük összhangban vane a törvényeinkkel – hangsúlyozta Chlebo. vissza munkatársainktól A bákói csángók kálváriája A román hatóság akadályozza az anyanyelvtanítást A romániai Bákó megyei Klézsén a hatóságok folyamatosan zaklatják a gyermekeiket magyarnyelvoktatásra járató csángókat, s minde nt megtesznek megfélemlítésük érdekében. Eközben az európai testületek a csángók anyanyelven történő oktatásának bevezetését sürgetik, s ezt sok évtizedes hallgatás után a Vatikán is támogatja. Miután a megyei tanfelügyelőség az RMDSZ ismételt kérései el lenére sem volt hajlandó megszervezni a csángók magyar nyelvű oktatását, több csángóföldi településen alternatív magyarnyelvoktatást szerveztek a közösségek. A gyermekek délutánonként erre a célra berendezett magánházakban gyűltek össze. A múlt héten a Bá kó megyei tanfelügyelőség, a helyi polgármesteri hivatal, a rendőrség és a helyi iskolák képviselőiből álló „bizottság” beidézte mindazokat a szülőket, akik házukat az iskolán kívüli magyaroktatás céljaira felajánlották. A többórás kihallgatást követően a beidézettek elmondták: kihallgatóik közölték velük, hogy „amennyiben magyarok akarnak lenni, települjenek át Magyarországra”. A bizottsági tagok gyermekeik megbuktatásával és hatalmas pénzbírsággal fenyegették meg őket, és házkutatást is kilátásba helyezte k. A bákói csángó magyar szervezet megbízásából az iskolán kívüli anyanyelvi oktatást megszervező Hegyeri Attila elmondta: a magyarellenes hangulat az utóbbi időszakban rendkívüli módon felerősödött. A klézsei polgármester például a csángó szervezet által foglalkoztatott magyartanárokat, a gyermekeiket magyaroktatásra járató szülőket és magukat a gyerekeket is felelősségre vonta, a román pap pedig a templomban az elmagyarosítás „erőszakos, sátáni módszereiről” beszélt. A megfélemlítések ellenére hét csángóf öldi faluban sikerült a szervezetnek beindítania az iskolán kívüli magyarnyelvoktatást, s a tanfolyamokra mintegy négyszáz gyermek jelentkezett. A Bákó megyei intézkedések nyomán Sógor Csaba szenátor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) hivatalá ban kereste fel az oktatási minisztert, aki megígérte, hogy ezen a héten a térségbe látogat, hogy a helyszínen tájékozódhasson az ügyről. Ezután az merült fel: rendelkezneke a magántanítók az oktatási tevékenységhez szükséges engedélyekkel. A megyei közeg észségügyi hatóságok végül azzal az indoklással tiltották be a magánházakban zajló magyartanítást, hogy a szóban forgó épületek nem felelnek meg a követelményeknek: rossz a helyiségek hőszigetelése, és az illemhelyek száma nem elegendő. A hatóság nem törőd ött az ellenvetéssel, hogy a követelt engedélyekkel az állami iskolák több mint fele nem rendelkezik, s bár elismerte, hogy a tapasztalt körülmények sok állami iskolánál jobbak, az oktatást (több tízmillió lejes bírság kilátásba helyezése mellett) betiltot ta. Súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a Székelyföldön élő magyarok szeparatista tevékenysége, és az itteni magyaroknak nyújtott magyarországi segítség – fogalmazódott meg szerdán a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét e llenőrző parlamenti bizottságban – írta az MTI . vissza A Népszabadság hitelrontás miatt pert indít A Népszabadság szerkesztősége visszautasítja Csurka István szavait. A MIÉP elnökének nyilatkozata becsületében és szakmai öné rzetében sérti a lap újságíróit – valójában azonban az egész magyar sajtót, hiszen
