Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-22
5 érvrendszere ellentétes a polgári értékrend és a sajtószabadság alapelveivel. A Népszabadság számára Csurka István nem etalon, véleménye nem befolyásolta és a jövőben sem fo gja befolyásolni a lap témaválasztását, illetve azt, miről, hogyan ír, és kivel készít interjút. A Népszabadság büszke arra, hogy a magyar lapok közül elsőként közölt exkluzív interjút egyebek között Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel, Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral, Simeon Szakszkoburggotszki bolgár excárminiszterelnökkel. És Adrian Nastase román kormányfővel is. A szerkesztőség a lap jó hírnevének megsértése, hitelrontás miatt bírói úton kívánja igényeit érvényesíteni. Tabajdi: A MIÉP nem e lőször hazudik A MIÉP elnökének nyilatkozatára reagálva Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezetőhelyettese az Országos Sajtószolgálatnál közleményt adott ki. „Ha válaszra méltatnám Csurka István MIÉPelnök alantas támadását, akkor azt mondanám, hogy amit az MSZP prominens képviselői az elmúlt évtized alatt, illetve a Baloldali Reformerek 1985 – 90 között a határon túli magyarok érdekében tettek – ha Csurkáéknak két élete lenne, akkor sem tudnának már annyit tenni. A magyar szélsőjobboldal nem tesz mást, mint us zít és fröcskölődik, de még semmi érdemit nem tett a határon túli magyarok érdekében. Ha a MIÉPen, a szlovák és a román sovinisztákon, a náci beállítottságú szélsőségeken múlna, már rég lángba borult volna a Kárpátmedence. A magyar társadalom nem kíván h áborúzni, de elsöprő többsége, benne a magyar szocialisták mindenkor szívükön viselik a határon túli magyarság sorsát. Így legutóbb az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsági ülésén Frunda György, RMDSZszenátor és én védtük meg a kedvezmény törvényt, nem a MIÉP vagy a MIÉP által támogatott Orbánkormány. A MIÉP nyilatkozatához csak egy megjegyzésem van: Csurkáék hazudnak. Nem először hazudnak, nem csak ilyen kérdésekben hazudnak. vissza Készül a válasz a román f elvetésekre 2001. november 22. Gui Angéla Több új elemet is tartalmaz majd az a válaszlevél, amelyet a magyar kormány a román miniszterelnök felvetéseire készít – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt, a Külügyminiszt érium politikai államtitkára a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett Szabad id entitásválasztás című konferencia után. Mint mondta, a válaszlevélen már dolgoznak és azt napokon belül elküldik Bukarestnek. Az államtitkár szerint a dokumentumban több kompromisszumos javaslat is lesz, az egyik értelmében a munkavállalás terül etén élveznének nagyobb lehetőségeket a román állampolgárok. A jogszabály végrehajtási rendeleteiről egyébként a kormány szombati ülésén tárgyalnak majd. Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjújában ugyanakkor kétségtelenné tette, hogy január 1jével hat ályba lép a törvény. A konferenciát egyébként Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a státustörvénynek nincs más célja, mint hozzásegíteni a határon túli magyarokat az identitásuk megőrzéséhez. Schöpflin György, a London Egyete m professzora szerint a státustörvény az újraéledő magyar modernitási modell szerves része, ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország visszatérjen Európába. Hozzátette, hogy az európai államok többsége rendelkezik hasonló jogszabályokkal, és ezt el kell fogad ni, mint az európai rend részét. Hibát követnek el, és csak sajnálni lehet azokat a kormányokat, amelyek úgy érzik, hogy veszély fenyegeti őket a státustörvény miatt – hangsúlyozta az Ausztráliából érkezett Fernand de Varennes nemzetközi jogász. Az ENSZ k isebbségjogi szakértője úgy véli, Európában csak akkor lesz béke, ha kölcsönösen tisztelni fogják a másik identitását és törekvését arra, hogy ezt megőrizze. Véleménye alapján az államoknak támogatniuk kell az etnikai sokszínűséget, és a szomszédos országo knak azért kellene konstruktív párbeszédet folytatniuk egymással, hogy még jobban segíthessenek a kisebbségeiken. Mint mondta, egy országot az alapján kell megítélni, hogy az miként kezeli a területén élő kisebbségeket. Brigid Fowler NagyBritanniából, az Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársaként posztmodern megoldásnak nevezte a státustörvényt. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra az ellentmondásra, hogy miközben az Európai Unió a posztmodern megoldásokat szorgalmazza, sok tekintetben még mindig a területi nemzetállam fogalmához kötődik. Smaranda
