Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-22
3 Cikkek: Státustörvény: kedvezmények csak ápr ilistól A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzáju tás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt ma Pozsonyba utazik. A státustörvény gyakorlati alkalmazása a beharangozott január 1jéhez képes t legalább negyedévet késik – értesült lapunk államigazgatási forrásból. A végrehajtást hátráltathatják az elhúzódó egyeztetések, illetve az, hogy egy hónappal az életbelépés előtt sincsenek még kidolgozott végrehajtási rendeletek. Ezek várhatóan szombaton kerülnek a kormány elé. Horváth Gábor külügyi szóvivő szerint nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Kijelentette: minden törvény esetében a hatálybalépés napjától indul meg a végrehajtás is. Szerinte január elsejével megkezdődik a kedvezmé nyekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése. A folyamat a határon túli magyarok igénybejelentésétől a magyarigazolvány kiadásáig tart. A kedvezmények biztosításáról az első igazolványok kiadásától lehet beszélni. Ahogy közeledik a státustörvény hatálybalépésének január elsején esedékes időpontja, mindinkább szorítja az idő a kormányzatot: egyelőre egyetlen végrehajtási rendelet sem készült el. A nemzetközi szervezetek intése ellenére máig nem sikerült a leginkább érintett szomszédokkal (Románia, Szlovákia) fennálló nézeteltérések tisztázása. Pozsony úgy értékelte: a magyar fél hajlana a kedvezménytörvény hatálybalépésének elhalasztására – ezt azonban a magyar külügyi szóvivő cáfolta. Nastase román miniszterelnök pedig éppen lapunkban fejtette ki a dokumentummal kapcsolatos aggályait. Nehezményezte többek között az „egységes magyar nemzethez való tartozás” fogalmának szerepeltetését a törvény preambulumában; gondokat okoz számukra a magyarigazolványra vonatkozó számos passzus, így annak elnevezése, tartalma és kibocsátásának területen kívülisége. De a románokat sérti a munkavállalással, a társadalombiztosítással, az alkalmazási költségek megtérülésével, továbbá az utazási könnyítésekkel kapcsolatos fejezet is, különösen, ha ezek a nem magyar családta gokat is érintik. Lapunk úgy tudja, hogy – a bukaresti bírálatok miatt – a munkavállalás biztosítása komoly fejtörést okoz a magyar kormánynak is. Horvátország, Szlovénia, Ukrajna és Szerbia nem emelt különösebb kifogásokat. Az idő rövidsége és a gondok sz aporodása okozhatja, hogy a magyar fél minden partnerével, és minden szinten intenzív tárgyalásokba kezdett, hogy a törvény végrehajtása semmiképpen sem szenvedjen halasztást. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában kijelentette: a s tátustörvény január 1jén mindenképpen hatályba lép. A kormány szombati ülésén tárgyalja az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendeleteket. Kolozsvári tudósítónk információi szerint bár a magyarigazolványok igénylésének gyakorlati lépései mindmáig tisztázatla nok, Markó Béla RMDSZelnök péntekre, Kolozsvárra összehívta a státustörvény romániai alkalmazását felügyelő testület alakuló ülését. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak és civil szervezetek kilenckilenc képviselőt jelölnek a testületbe, amely nek elnökét, a 28. tagot az RMDSZ adja. E testület feladata lenne az alapelvek tisztázása, a MÁÉRTnyilatkozatban szereplő kritériumok – nemzeti hovatartozás, nyelvtudás, egyházhoz vagy valamilyen civil szervezethez való tartozás – gyakorlati megállapításá nak és érvényesítésének tisztázása, illetve olyan egységes kritériumrendszer kidolgozása, amely a végrehajtó munkában szubjektív szempontok érvényesítésére és mérlegelésre ne nyújtson lehetőséget. A testület időszakonként beszámolókat hallgatna meg, és eze k alapján következtetéseket fogalmazna, illetve, a felmerülő panaszokat, óvásokat bírálná el. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: a magyar kormány elegendő információt szolgáltatott a szövetségnek ahhoz, hogy a törvény alkal mazását előkészítő munkálatokat megkezdjék, a konkrét végrehajtási utasításokat azonban mindmáig nem kapták meg. Takács úgy vélte: a velencei bizottság (az Európa Tanács konzultatív testülete – A szerk. ) jelentése lehetővé teszi a határon túli magyar szerv ezetek számára, hogy olyan információkat nyújtsanak, amelyeket az államigazgatás másképp nem tud megszerezni, s ezt a tevékenységet a román kormány sem kifogásolhatja. Hozzátette: ugyanakkor az alkalmazási eljárás tartalmazhat majd olyan elemeket, amelyek majd Bukarest ellenkezését válthatják ki. Takács nem tudta megmondani, hogy kormányközi megállapodás híján a román fél kívánjae majd egyáltalán, és ha igen, milyen módon tudja megakadályozni a törvény alkalmazását. Megbízható forrásból származó információ ink szerint a szlovákiai magyarság egyetértésével kiválasztott ajánlószervezeteknek – az MKP, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségnek (Csemadok), valamint a felvidéki magyar pedagógusok, a szülők és a cserkészek szövetségének – a vezet ői
