Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-05
6 csíkszeredai főkonzulátus létrehozásáról már folynak a tárgyalások Romániával. Kérdés, hogy Bukarest politikai ütőkártyaként akarjae haszn álni az engedély megadását. Hazánknak a Kárpátmedence más területein is erősítenie kell a konzulátusi hálózatát. A záródokumentumba bekerült a szocialistáknak az a kezdeményezése, miszerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A Máértülés legnagyobb vitájában, a Romániában kialakítandó ajánló szervezet ügyében kompromisszumos megoldás körvonalazódik. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla az egy házak, valamint a civil szervezetek közötti kompetenciamegosztásban látja azt a lehetőséget, amely lehetővé tenné az ellentétek feloldását. Tőkés László is úgy nyilatkozott, hogy a Máértülésen valamelyest változott az RMDSZ elnökének álláspontja. Az ellen tét abból fakadt, hogy míg Markó elsősorban az RMDSZre támaszkodva szerette volna az ajánló szervezetet létrehozni, addig Tőkés a történelmi magyar egyházak hatékony bevonását szorgalmazta. A Máért döntött arról is, hogy nem kell változtatni a státustörvé nyen. A zárónyilatkozatot az összes határon túli magyar szervezet és a hazai parlamenti pártok aláírták, kivéve az SZDSZt, amely csak a zárónyilatkozat első felével értett egyet, és nem adta nevét a státustörvény végrehajtásával kapcsolatos fejezethez. A szabad demokratáknak az a kifogásuk, hogy nem látják pontosan, hogy úgymond hova kerül a magyar adófizetők pénze, és szerintük a státustörvény nem szolgálja a határon túli magyarok szülőhelyen maradását, illetve fokozza a magyarellenességet a szomszédos o rszágokban. A zárónyilatkozatot Németh Zsolt külügyi államtitkár a nemzeti egyetértés jeleként értékelte. A velencei bizottság jelentését az államtitkár győzelemnek tekintette, de mint mondta, nem magyar vagy román győzelemről van szó, hanem Európa nemzet i kisebbségei arattak látványos győzelmet. Új kisebbségvédelmi norma született meg Velencében. A státustörvénynek a filozófiáját és gyakorlati megközelítését is európai rangra emelte. G. Fehér Péter Mit akar Nastase? Zavaró a jelenlegi formában a magyar igazolványok kiadási módja. Románia azt kívánja elérni, hogy területén ne legyen érvényes a magyar státustörvény - jelentette ki Adrian Nastase. (A magyar státustörvény egyértelműen megfogalmazza, hogy annak hatálya csak Magyarországra terjed ki, tehát nin csen területenkívülisége.) A román miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági igazolványai helyettesítsék a magyar igazolványokat. Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár a kezdeményezés mögött húzódó politikai szándékot üdvözölte, amely véle ménye szerint egyértelműen a megegyezési hajlandóságot tükrözi. A román javaslat ebben a formában az RMDSZ egyik politikusa számára és így a magyar diplomáciának sem fogadható el. Ugyanakkor abban az értelemben rugalmasságot mutat, hogy az eddigi elutasít ás helyett a legkisebb közös nevező lehet a Romániával e kérdésben mutatkozó feszültség feloldásában. Teljes elutasítás esetén a nemzetközi közvélemény igazolva látta volna azt a megalapozatlan román álláspontot, hogy a budapesti diplomácia rugalmatlan a p roblémák kezelésében. A román fél eredetileg a státustörvény módosítását akarta elérni, de az elmúlt időszakban ettől az álláspontjától elmozdult. A Máértülésen Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy a román kormányfőnek érvényes meghívása van ha zánkba, és ő szívesen találkozna ismét Adrian Nastasével. Közös alkotás • Orbán Viktor az európai stabilitásról A magyar kormány, amely kidolgozta és az Országgyűlés elé terjesztette a státustörvényt, európai keretek között igyekszik azt végrehajtani. Orbán Viktor miniszterelnök a Máért ülésén azt hangsúlyozta, hogy közös alkotást, nem győzelmet szeretne látni a státustörvényben. A kormányfő kiemelte, hogy hazánk a jövőben is folytatni kívánja a megbeszélést a jogszabály végrehajtásáról a szomszédos or szágokkal, amennyiben azok ezt igénylik. A magyar miniszterelnök európai dimenziókba helyezte a magyar státustörvényt és annak végrehajtását. Azt az álláspontot képviselte, hogy a kisebbségben élő magyarság sorsa nemcsak a hazai, de általános európai ügy i s, és ezzel a budapesti külpolitika elérte egyik célját. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a velencei bizottság tudomásul veszi az anyaállamok jogát, hogy azok szerepet játsszanak a kisebbségek védelmében, hogy ezen közösségek megőrizhessék nyelvi és k ulturális kötődésüket saját nemzetükhöz. A jelentés - hangsúlyozta a kormányfő - megegyezik a magyar állásponttal, hogy a kisebbségek támogatása az európai stabilitást erősíti.
