Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-21
6 ezt a dokumentumot, addig Bákóban teljesen ellentétes gyakorlatot alkalmaznak. „Talán az effajta politika miatt áll Románia az utolsó helyen az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok list áján” – hangoztatta Szilágyi Zsolt. Romániában következetesen tagadják a csángók magyar eredetét. Bizonyos Dumitru Zaharia történészprofesszor egy nemrég adott bukaresti rádióinterjújában kijelentette, a románia i Moldvában élő csángók románok, magyar népesség pedig – a szó igazi értelmében – még Magyarországon sem létezik. A professzor szerint semmilyen vita nem lehet arról, hogy a csángók románok. A magyarok maguknak követelik ugyan őket, de a magyarok maguknak követelik az egész világot – hangsúlyozta Zaharia, aki egyebek mellett olyan érvekkel igyekezett igazolni álláspontját, hogy az egykori Pannónia területén nem is éltek magyarok, csak szlávok, románok és németek. A román professzor szerint a csángó kérdést a XVIII. század végén találta ki az akkori gyulafehérvári katolikus érsek, akinek megbízásából egy csíksomlyói katolikus pap kiötlött egy elképzelt moldvai utazást és az ottani településeknek, valamint az ott élőknek magyar nevet adott. Szilágyi Zsolt RM DSZképviselő elmondta, a csángók etnikai üldözése évtizedek óta tart Romániában, politikai rendszerektől és kormányoktól függetlenül ennek a népcsoportnak az etnikai elnyomása az állami szinten programozott asszimilációs politika részét képezi. Tájékozó dás. A magyar Külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a Klézséről érkező hírek kapcsán – nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor külügyi szóvivő. Mint mondta, megfelelő módon, a bukaresti magyar nagykövetség útján tájékozódnak az ügyről, és az összegyűjtött in formációk birtokában döntenek majd a szükséges intézkedésekről. vissza Kié lesz a vajdasági vagyon? 2001. november 21. Sebestyén Imre (Jugoszlávia) Olyan szakaszba jutott a Vajdaság gazdasági önállóságáért folyta tott harc, ahol már nem válogatnak az eszközökben – nyilatkozta Nenad Csanak. A tartományi házelnök ezzel magyarázta, hogy újabban már „személyeket vesznek célba” Belgrádból. Szerinte a Djindjicskormány mindent megtesz, hogy a vajdasági vagyon ne a vajdas ágiak kezébe jusson. Addig húzzákhalasztják az autonómia helyr eállítását, amíg le nem zajlik a magánosítás. Csanak nyilatkozatában a vajdasági referendum mielőbbi kiírásáért szállt síkra. A népszavazáson a tartomány polgárai a vajdasági vagyonról és az autonómia jogkörének szélesítéséről döntenének. Közben Korhecz T amás tartományi kisebbségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a héten befejeződnek a szerbiai és a vajdasági kormányképviselők közötti megbeszélések. Egyetértenek abban, hogy mindjárt alkalmazzák is azt, amiben eddig már megállapodtak. Ha ez így történik, akkor a tartományi költségvetés a jelenleginek a harmincszorosára is növekedhet. (Eddig ugyanis kisebb volt, mint például az újvidéki városi költségvetés.) Tehát a vajdaságiak pénzéből valamicskével több maradna a Vajdaságnak. Djordje Djukics tartományi miniszterelnök szerint a Vajdaság kormányát át kell alakítani, ha bizonyos hatásköröket a köztársaságról a tartományra ruháznak át. Úgy véli, hogy a hatáskörbővítés az év végéig megtörténik, az erről szóló megállapodást pedig prioritásnak nevezte. Nem bizt os azonban, hogy még akkor is Djukics lesz a kabinet élén. Az autonomista pártok Csanak Szociáldemokrata Ligájának a vezetésével ugyanis leváltását kezdeményezték. A tartományi képviselőház hétfői napirendjén már szerepel is menesztése. Djukics a Djindjicsféle Demokrata Párt tagja, és azt róják fel neki, hogy nem a Vajdaság, hanem inkább a köztársasági kormány érdekeit képviseli. vissza Kisebbségi törvény az érintettek nélkül Simon Zoltán NÉPSZAVA A parlament emberi jogi biz ottsága által a plenáris ülés elé terjesztett kisebbségi törvényjavaslat nem megegyezés eredménye, ezért a beterjesztés számunkra nem elfogadható, nyilatkozta lapunknak Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke. Lásztity szerint a módosítás inkáb b jogokat von el a kisebbségektől, ahelyett hogy a már meglévőket bővítené. Példaként
