Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-21
7 említette, hogy az országos kisebbségi önkormányzatoknak a módosítás szerint központi költségvetési szervezetként kellene gazdálkodniuk. Nem értenek egyet a kisebbségi ön kormányzatok nyelvhasználatát érintő javaslatokkal sem. Az önkormányzatok választásánál nem tartják jó megoldásnak az egy időben, de külön helyen történő szavazást, és azt sem, hogy megszűnne a közvetlen elektorválasztás, mondta Lásztity. Az elnök azután n yilatkozott, hogy az emberi jogi bizottság tegnap ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy döntött, hogy a T. Ház elé terjeszti a kisebbségi törvény módosítását és a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényjavaslatot. A változtatás elsődleges c élja, hogy további lehetőségeket adjon a kisebbségek autonómiájának erősítéséhez. A bizottsági tanácskozáson elhangzott, hogy a javaslatok beterjesztése ügyében nem körvonalazódott konszenzus a kisebbségi önkormányzatok között. Úgy tudjuk, hogy a német kis ebbség támogatja a módosítást, de a tizenkét, országos önkormányzattal rendelkező kisebbség többsége nem. Hende Csaba, az igazságügyi tárca államtitkára azt közölte, hogy a javaslatok beterjesztésével a kormány egyetért. A bizottság meghallgatta Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant, aki egy jászladányi példa alapján beszélt a kisebbségek diszkriminációjáról. A törvény szerint a kisebbségi önkormányzatok költségvetése beépül az adott település önkormányzatának költségvetésébe. Ennek következtében a kisebbsé gi önkormányzat nem tudja saját érdekeit képviselni. Kaltenbach elmondta: Jászladányban a települési önkormányzat minden ráhatás ellenére sem nemzetiségi (a konkrét esetben roma) oktatásra használja fel az úgynevezett kisebbségi fejkvótát. A közbeavatkozó ombudsmant pedig azzal vádolták meg, hogy politikai nyomást gyakorol az önkormányzatra. Az eset tanulsága Kaltenbach szerint, hogy amíg a kisebbségi önkormányzatok nem kapnak autonómiát, addig mindig lesz anyagi problémájuk. Az ombudsman szerint a törvénye k alkalmatlansága figyelhető meg abban, hogy a kisebbségi fejkvótát sokszor éppen az érintettek elkülönítésére, diszkriminációjára használják fel, az oktatásban például úgy, hogy nemzetiségi helyett felzárkóztató jellegű oktatást hoznak létre számukra. A b izottságban elnöklő Kósáné Kovács Magda a jászladányi ügyben kilátásba helyezte, hogy a Legfőbb Ügyészséghez és az Állami Számvevőszékhez fordulnak. vissza Napokon belül elkészül a válasz Bukarestnek 20011121 (a nyomtatott MH cikke) Budapest napokon belül válaszolhat a román felvetésekre, a konzultációk időpontja azonban még nem ismert. Elképzelhető, hogy egy módosított kétoldalú egyezmény a munkavállalás terén kedvezőbb lehetőségeket kínál majd, mint a státustörvény. Magya rország napokon belül elkészíti válaszát arra a levélre, amelyet Adrian Nastase a múlt hét végén adott át Orbán Viktornak, s amelyben a román fél megfogalmazta minden fenntartását a státustörvénnyel kapcsolatban. Lapunknak a külügyi szóvivő megerősítette: Budapest kész a egyeztetni a román féllel. Ami pedig a konzultációk lehetséges időpontját illeti, a szóvivő emlékeztetett rá: Magyarország eddig is tett több javaslatot, így várják a bukaresti választ. Kisebbségi szakértők szerint furcsa helyzetet teremth et az, ha a magyar fél elfogadná azt a román kérést, hogy ne maximálják a kétoldalú egyezmény alapján a másik országban szezonális munkát vállalók számát. Az egyezmény - amelyre, mint lapunknak a gazdasági tárcánál elmondták, a kormány október végén adta á ldását - évente nyolcezer szezonmunkás és hétszáz gyakornokról szól, s a tervek szerint szintén január elsején lép életbe. A szezonmunka egyébként hat hónapos, a gyakornoki pedig egyesztendős. A GMben elmondták, hogy aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, m aga keresi meg munkahelyét a másik országban, majd saját állama illetékes szerveihez fordul, az pedig a partner hivataloktól megkéri a munkavállalási engedélyt. Ezt a kvótán belül a munkapiaci helyzet vizsgálata nélkül adják ki, azaz nem utasítható el azon az alapon, hogy az országban sok hasonló képzettségű munkanélküli van. A kontingens növelésének gondolatát egyébként Orbán már július végén javasolta - akkor 17 ezer szezonmunkást említett , ám a román fél a kvóta teljes eltörlését szorgalmazza. Ha az m egvalósul, úgy az egyezmény alapján munkát vállalók jobb helyzetbe kerülnének, mint a státustörvényben biztosított lehetőséggel élők. Utóbbi esetében ugyanis - a jogszabály értelmében - a kedvezményes munkavállalási engedély csak három hónapra szól majd. Pozsony is fenntartásait hangoztatja Megerősítette tegnap a szlovák külügyi szóvivő, hogy Németh Zsolt, a magyar külügy államtitkára holnap Pozsonyban szlovák kollégájával, Jaroslav Chlebóval tárgyal a státustörvényről. Boris Gandel egyben kifejtette:
