Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-21
5 falvakban. Klézsén átmeneti időre betiltották a magánkeretek között folytatott oktatást. Mint arról lapunk már beszámolt, az elmúlt napokban házkutatással és bírságokkal fenyegették meg a Bákó megyei faluban azokat a csángó családokat, a kik saját házaikban biztosítottak feltételeket a magyar nyelv iskolán kívüli tanításának. Az akció folytatásaként a közegészségügyi felügyelőség tett látogatást azokon a helyszíneken, ahol magyartanítás zajlik, és hatósági jóváhagyás hiányára, valamint nem megfelelelő felszereltségre hivatkozva bírságokat helyeztek kilátásba, ha a szükséges átalakítások nélkül órákat tartanak a házakban. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője lapunknak elmondta, igyekeznek rákényszeríteni a román kormányt arra, hogy az érvényben lévő törvény értelmében biztosítsa a csángók anyanyelvű oktatását. A politikus ugyanakkor úgy vélte, kötelességük a helyzetet a nemzetközi közvéleménynek is bemutatni, a Bukarestbe akkreditált nyugati országok diplo matái már egyébként is érdeklődtek az ügy iránt. A csángók helyzete az Amerikai Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, tavaly maga a bukaresti amerikai nagykövet járt Klézsén, hogy információkat gyűjtsön. A közegészségügyi felügyelet ellenőrei több tí zmillió lejes bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanak a házakban. A hatóság egyébként olyan jóváhagyást követel a magyartanítást befogadó családoktól, illetve intézményektől, amellyel a tavalyi tanévben a romániai állami iskolák egyharmada nem rendelkezett. Hosszú jogi gerillaharc kezdődik a csángók magyar nyelvű oktatásának újraindítása céljából – nyilatkozta lapunknak Hegyeli Attila, a csángóföldi magyar oktatási program vezetője. „Ú gy tűnik, mi vagyunk az egyedüli kivételek, akiknek Romániában be kell tartaniuk a törvényeket” – fogalmazott Hegyeli. Hozzátette: értelmezés kérdése, hogy kinek mit jelent a szervezett forma. Ha két ember összejön egy házban, akkor az már szervezett formá nak számít? – teszi fel a kérdést a vezető. Mint mondta, nem fognak megijedni, neki is kezdtek a szükséges engedélyek beszerzésének. A klézsei polgármester ugyanakkor már kerek perec kijelentette, ő nem állítja ki azt az engedélyt, amelyet neki kellene kib ocsátania. A csángóföldi magyar oktatási program ezért most egy profi jogásztársaságot keres, amely képviselné az érdeküket. A megoldáshoz azonban főleg politikai segítségre van szükség, s éppen ez ügyben járt Hegyeli Attila tegnapelőtt a Romániai Magyar D emokrata Szövetség ügyvezető elnökénél. Takács Csabától határozott ígéretet kapott arra, hogy az RMDSZ politikai vonalon mindent meg fog tenni, hogy újrainduljon az oktatás. Szükség is lesz a szövetség támogatására, hiszen mint Hegyeli mondta, főleg politi kai kérdés, hogy hány hónap múlva indulhat újra a képzés. Az említett oktatási program hét, moldvai csángók által lakott faluban zajlik. Klézsén, illetve a községhez tartozó Budán és Somoskán körülbelül száz gyermek jár rendszeresen az iskolai órák után t artott magyarórákra. A képzés a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a Csángó Magyarok Szövetségének közös programja, amelyet a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogat. A moldvai csángó falvakban az Európa Tanács ajánlásai és a román törvé nyek ellenére sem engedélyezték, hogy az állami iskolákban tartsanak magyarórákat, figyelmen kívül hagyva az erre vonatkozó szülői igényeket. A Klézsén történt fenyegetések kapcsán aggodalmának adott hangot a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Amikor a múl t héten megkezdődött a klézsei magyar alternatív oktatáson részt vevők megfélemlítése, akkor Szilágyi Zsolt és Sógor Csaba, a csángók felkért RMDSZes képviselői megkeresték a román oktatási minisztert, és tiltakoztak az eljárás ellen, illetve felkérték, h ogy lépjen közbe az akció megszűnéséért. A miniszter aszszony ekkor azt mondta, hogy intézkedni fog. „Sajnálattal tapasztaltuk, hogy éppen az ellenkezője történt, és felélénkültek azok az akciósorozatok, amelyek célul tűzték ki a házi körülmények között me gtartott, a román állam költségvetését semmiképpen nem terhelő magyar nyelvű oktatás megszüntetését” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő. Hozzátette: – Ki kell mondanunk, továbbra is üldözik azokat, akik az anyanyelvüket szeretnék m egtanulni, illetve oktatni akarják a magyart, tehát a Romániában érvényes törvények a helyi elöljárók viselkedése miatt nem alkalmazhatók a csángók lakta településeken. Szilágyi felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Románia jelenleg olyan nemzetközi szerződéseknek az aláírója, amelyek elvileg megtiltanák ezt a fajta viselkedést. Bukarest tehát nemcsak az általános emberi jogi és oktatásra vonatkozó egyezményeket nem tartja be, és nem alkalmazza Bákó megyében a csángók esetében, de figyelmen kívül hagy ja az Európa Tanács (ET) múlt heti állásfoglalását is. Az ET miniszteri bizottsága ugyanis elfogadta azt a határozatot, amely előírja, hogy a román államnak kötelessége biztosítani a csángóknak a magyar nyelvű oktatást. A román politika hagyományos kétarcú ságát tükrözi, hogy míg a román honatyák Strasbourgban aláírták
