Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-05
5 magyar igazolványokat. Az ajánló szervezetekre nem kisebb feladat hárul, mint hogy javaslatot kell tenniük, a kritériumok alapján ki kapjon a törvény szabta kedvezményekből. Nem véletlenül hangsúlyozta Németh Zsolt , a Külügyminisztérium politikai államtitkára megnyitóbeszédében, hogy az ajánló szervezeteknek egyetértéssel, demokratikus legitimitással kell létrejönniük. Gyakorlatilag a tanácskozás megkezdéséig - a romániai magyarságot leszámítva - a kisebbnagyobb vi ták ellenére a határon túli magyar közösségek lefektették azokat az alapelv eket, amelyek mentén létrehozzák saját ajánló szervezeteiket. A Máértülésen így érthetően a legélesebb vélemény az RMDSZszel kapcsolatban alakult ki, különösen azután, hogy Nastase román miniszterelnök azt javasolta, hogy a romániai magyar szervezet tags ági igazolványa legyen egyúttal a magyar igazolvány is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke lapunk kérdésére így nyilatkozott: "Úgy látom a legutóbbi időszak történéseiből, hogy sikerült a román politikai élet ellenállását csökkenteni a státustörvénnyel szemben. Ma már a román miniszterelnök sem utasítja el az ajánlás lehetőségét, hanem bizonyos javaslatokat tesz, amelyekről lehet majd vitatkozni. Én ezt áttörésnek tekintem, mivel mostanáig a hivatalos Romániát egyértelműen az elutasítás jellemezte. Ebbe beleérten dő az is, hogy megkérdőjeleztek mindenfajta előkészítő tevékenységet. Ezt a tényt az RMDSZ nem hagyhatta figyelmen kívül. Úgy kellett politizálnunk, hogy a lehető legnehezebb körülmények között is tudjuk folytatni az előkészítő munkánkat. Ha valaki tagja a z RMDSZnek, akkor az már kinyilvánította a magyarsághoz való tartozását. Ugyanakkor ez nem lehet az egyik feltétele a magyar igazolvány kiadásának. A román miniszterelnök javaslatát áttörésnek értékelem." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnök e azonban a leghatározottabban ellenezte a Nastasejavaslat tárgyalását. A tanácskozáson kifejtette, az RMDSZnek azonnal vissza kellett volna utasítania a kezdeményezést, mert a státustörvény a nemzethez tartozás kritériumát veszi alapul, míg az RMDSZnek bármely román állampolgár - nemzeti hovatartozástól függetlenül - tagja lehet. Az RMDSZszel kapcsolatos viták egyébként a magyar politikai életbe is begyűrűztek. Kovács László, az MSZP elnöke nemrégiben találkozott Markó Bélával. Az RMDSZ elnöke lapunk kérdésére a találkozót rutinmegbeszélésnek minősítette, és tagadta, hogy az MSZP bármilyen javaslattal állt volna elő a státustörvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Ugyanakkor az MSZP elnöke a tanácskozáson felszólalásában a végrehajtásban mutatkozó zavarok feloldását szorgalmazta. Lapunk megkérdezte Tabajdi Csabát, az MSZP kisebbségi és nemzetiségi szakértőjét, hogy pártja milyen zavarokra utalt a Máért ülésén. A politikus szerint a végrehajtás területén jelentős a lemaradás. Ha a kormány január elsejétől magyar igazolványokat akar osztogatni, akkor - szavaival élve - lényeg esen előbbre kellene tartani a szervezésben. Több minisztériumnál nagy a lemaradás, nem készítették elő a végrehajtási rendeletet. Az MSZPben jelentős az aggodalom, mivel a szocialisták megszavazták a státustörvényt, de nem látják világosan ennek időbeni megvalósíthatóságát - jelentette ki Tabajdi Csaba. (Az MSZP egyébként a státustörvény parlamenti szavazásakor igent mondott. Azt követően azonban folyamatosan támadta az elfogadott határozatot.) A szocialista szakértő szerint pártja azt szeretné, ha nem le nnének kárvallottjai a kedvezménytörvénynek. Ezért javasolták az előkészítő munka felgyorsítását, a velencei bizottság ajánlásainak figyelembevételét. Ebben a tekintetben az MSZP pozitív elmozdulást lát a kormány részéről. Győzött az a szakmaiság, amelyet Martonyi János külügyminiszter képvisel és Sólyom László alkotmányjogász fejtett ki a Heti Válasz hasábjain. Azokban a kérdésekben, amelyekben a velencei bizottság kritikai észrevételeket tett, elmozdulás történt. Az MSZP azért üdvözli ezeket a lépéseket, mert kimutatható, hogy ha a parlament elfogadta volna a szocialisták módosító javaslatait, például hogy a kritériumrendszert is pontosan határozzák meg, vagyis hogy ki jogosult magyar igazolványra és kedvezményekre, illetve hogy a konzulátusokat vonják be a törvény végrehajtásába, akkor ezek a kritikai észrevételek sem fogalmazódhattak volna meg a velencei bizottság jelentésében - állítja Tabajdi Csaba. A Máért most meghatározta, hogy a státustörvény jogalanyainál milyen szempontokat vesznek figyelembe. A zárónyilatkozat szerint magyar igazolványt kaphat az a magát magyarnak valló személy, aki tud magyarul, illetve tagja valamely bejegyzett magyar szervezetnek, egyháznak vagy az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván. A magyar igazolvány n em a nemzetiséget, hanem a jogalanyok jogosultságát igazolja. Ezt az elvet egyébként a velencei bizottság is elfogadta, és nem kérte az igazolvány elnevezésének a megváltoztatását. A velencei bizottság javaslatát figyelembe véve a magyar konzulátusok fogjá k a kérelmeket hitelesíteni. Ezért fel kell gyorsítani az új magyar konzulátusok amúgy is tervbe vett megnyitását. A
