Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-05
4 Kirakattörvény 20011105 (a nyomtatott MH cikke) Hallottuk, láttuk a tévétudósításokban, hogy vállon veregetésekkel, diplomatikus mosolyokkal ért véget a Máért (Magyar Állandó Értekezlet), az összmagyarság fóruma. Keretében beköv etkezett a "történelmi pillanat": az erdélyi magyarok legjele ntősebb képviselői kibékültek egymással. Ha a kedvezménytörvény legjelentősebb hozadékát kutatjuk, akkor kétségtelenül a Fidesz járt a legjobban mindezzel. A magyarországi és a határon túli magyar lapok címoldalán, a tévé- és rádióhíradók első perceiben s ok napon át a "hőstett" szerepelt: a határon túli magyarság nemzeti kebelre ölelése. De néhány észrevétel talán nem mellékes azzal kapcsolatban, ami az elmúlt napokban történt. Úgy tűnik, hogy a Fideszpolitikusok kezdik eltanulni Adrian Nastasétól a déli es, hajlékony politizálási stílust. Miközben nagyon nem szimpatikus nekik az a javaslat, miszerint az általuk nem túlságosan kedvelt Markószárny vezette RMDSZ tagsági könyve helyettesítse a leendő "magyarigazolványt", Német Zsolt államtitkár immár képes a zt mondani: üdvözli a javaslatot, esetleg megfontolás tárgyává is lehetne tenni. Ugyanakkor abba is érdemes belegondolni, hogy Nastase mely logika szerint tartaná üdvösnek ezt a megoldást. A román kormány egyszerűen beterelné az erdélyi magyarságot egy jól körülhatárolt akolba, mely fölött az általa már eléggé kiismert, sakkban tartott RMDSZ vezetősége őrködik. Adott tehát immár egy kedvezménytörvény, amelynek várjuk a végrehajtási jogszabályait. Mintha most már csakis ezen múlnék a románmagyar kapcsolat jövője. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az elmélet magaslatából a földre huppanjunk. A Máért zárónyilatkozata többek között kimondja: a törvény "megteremtette az alapot a magyarországi és a határon túli magyarok kapcsolatának jelentős bővítéséhez. "Miből is áll, állhat az az "egyre bővülő" kapcsolatrendszer? Például gazdasági partnerségből. Csakhogy mi van ehelyett? Román részről idült bizalmatlanság és rosszindulat. Állítólag térségünk biztonságát és stabilitását is igencsak megerősíti a státustörvény. E zzel kapcsolatban elég, ha Ioan Rus román belügyminiszter minapi kolozsvári nyilatkozatára utalunk, aki megint Erdélyt féltette tőlünk! A kormánypárt Kolozs megyei szervezetének közgyűléséről ki kellett vonulnia a kormányt támogató partner, az RMDSZ meghí vott képviselőjének, mert egyszerűen nem bírta gyomorral mindazt, ami ott elhangzott. A Duna TV Heti Hírmondójában Orbán Viktor elismerte: a határon túli magyarok egészségügyi ellátása nem lehetséges az anyaországban. Pedig akik Magyarországon vállalnak m unkát, azok fizetik majd a tbjárulékot, mégis csak állandó lakhelyükön kaphatnak ingyenes ellátást. A munkavállalási "kedvezményt" Erdélyben sokan szemfényvesztésnek tartják. Hiszen aki komolyan gondolta eddig, hogy Magyarországon jobban boldogul, az álla ndó munkát vállalt, még akkor is, ha hav onta haza kellett térnie, vagy legalább Aradig, Nagyváradig el kellett jutnia, hogy a határőrök lepecsételjék útlevelét. Hogy milyen következményei lesznek az oktatási támogatásnak? El lehet képzelni! Az erdélyi magyar gyerekek iskolástáskájában ezután ne mcsak a magyarországi tankönyvek után fognak kutakodni román hatósági emberek, hanem esetleg azt is megnézik: vajon nem magyar szalámi bújike meg két margarinos kenyér között? Egy dolog tagadhatatlan. Igazuk van mindazoknak, akik azt mondják: a magyar nem zetet legalább tudati szinten egyesíteni kell. Nagyon hosszú volt az út a határon túli nemzettestek elidegenítéséig. A folyamat - főleg Magyarországról nézve - sikeres volt. vissza Máthé Éva újságíró (Marosvásárhely) Lesz ma gyar igazolvány • Határokon átnyúló törvény A Magyar Állandó Értekezlet fennállása óta negyedik, történelmi jelentőségű ülésén a testületnek meg kellett vitatnia a jövő év január elsejétől bevezetésre kerülő státustörvény végrehajtásának gyakorlati módo zatait. A magyar parlament döntése kisebb vitát váltott ki Romániával, és erre, valamint a velencei bizottság jelentésére utalva Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy hazánk a nézeteltéréseket a jövőben is kétoldalú párbeszéddel kívánja rendez ni. Az ügy fontosságára való tekintettel a szokásos időpontnál előbbre hozták a Máért ülését. A tanácskozáson hagyományosan képviseltették magukat a határon túli magyar politikai szervezetek, a nyugati magyarság megbízottja és a hazai parlamenti pártok. A hangulat érthetően várakozással telibb volt az előző tanácskozásokénál, mert Trianon óta először fordul majd elő, hogy olyan törvény kerül bevezetésre, amely túllép az országhatárokon, és nemcsak kulturális, hanem politikai értelemben is összefogni igyeks zik a magyar nemzetet. A törvény értelmében, amelyet a magyar parlament 93 százalékos többséggel fogadott el - csak az SZDSZ nem szavazta meg , a határokon kívül rekedt magyar nemzeti kisebbségeknek ajánló szervezeteket kell létrehozniuk, amelyek vélemény e alapján a hazai hatóságok kiállítják a
