Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-19
5 tévé műholdas csatornáján, az m2n lesz látható, az első műsort december negyedikén sugározzák. Heti másfél órában, sok élő kapcsolás segítségével tárgyaln ak majd a határon túli magyarokat érintő közéleti, kulturális és egyéb témákról. Az induló műsor része annak a koncepcióváltásnak, mely során a közszolgálati csatorna regionális, kisebbségi és határon túli főszerkesztősége egyre hangsúlyosabban jelenik meg a műholdas csatornán a határon túli témákkal. Ennek első lépése volt a március óta látható Kárpáti Krónika, az első olyan hírműsor, amely kizárólag a határon túli magyarság életével foglalkozik. A zömében a határon túli tudósítók híreire építő műsor szept embertől hétköznaponként négyszer jelentkezik: reggel fél hétkor, nyolckor és délután egy óra tíz perckor az m2n, az esti műsorzáráskor az m1en. A Határátkelő mellett a közeljövőben egy másik hírmagazin is indul, melyet A hét mintájára képzelnek el a ke ttes csatornán. Ez is kizárólag határon túli közéleti eseményekkel foglalkozik heti ötven percben. A műsor a Kárpáti Krónika hírbázisát használja majd, s elkészítésében kulcsszerepet szánnak a most formálódó Kárpátmedencei hírhálózatnak. Mint arról már la punkban beszámoltunk, az Illyés Közalapítvány háromszázmilliós célpályázatának köszönhetően decembertől három határon túli új tévéstúdió indul és tucatnyi tudósítói pont kap csúcstechnikát jelentő digitális televíziós berendezést és adattovábbító eszközt. Hasonló nagyságú támogatásra eddig nem volt példa a határon túli magyar elektronikus sajtó életében. vissza Csomag Bukarestből Magyar Nemzet: „...a dolgot őt magát nézzük...” 2001. november 19. Pataky István Csinos kis paksamétát kapott román kollégájától Orbán Viktor. A csomag a státustörvénnyel kapcsolatos konkrét bukaresti kifogásokat tartalmazza. Ez az az ominózus dokumentum, amelyre a magyar fél hónapok óta mindhiába várt, s amely talán végre gátat szab a kaotikus bukaresti bírálatözönnek. Az Adrian Nastase kézjegyével ellátott levél tartalma még nem ismert, de egy írott, hivatalos álláspont – bármit is tartalmazzon – értelmezhető és mint ilyen, meg is válaszolható. A vita innentől kezdve tehát lényegi formát ölthet. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos hivatalos kifogáslistát Bukarest már régen megfogalmazhatta volna, s hogy ezt mégsem tette, annak nyilvánvaló taktikai oka volt. A rom án vezetés először azt mérte le, milyen belpolitikai haszon származhat egy Budapesttel szembeforduló politikából. A Nastasekabinet alapvető hangvételváltoztatást tartott szükségesnek azzal a magyar kormánnyal szemben, amelyik „nem átallott” partneri visz onyt kialakítani az előző, jobbközép irányvonalú bukaresti koalícióval. A nacionalista retorikára ismét volt fogadókészség. A státustörvény ürügyén megfogalmazott magyarellenes kirohanások ellepték a napilapok hasábjait, a politikai elit pedig sodródott az árral. A román parlamenti és parlamenten kívüli pártok egyaránt igyekeztek túllicitálni Nastaséékat a Budapest ellen indított kampányban. Miután a belpolitikai terep kedvezőnek bizonyult az offenzívához, a Nastasekabinet Magyarország szomszédainál kezdet t puhatolózni. Ezúttal már kevesebb sikerrel járt. Pozsony és Belgrád elutasított bármiféle státustörvényellenes együttműködést Bukaresttel. A harmadik román kormányoffenzíva az európai szervezeteket célozta meg. Az Európa Tanács jogi tanácsadó testületé nek jelentése lesöpörte az asztalról a státustörvényt ért román bírálatok túlnyomó részét. Bukarest ugyan saját győzelmeként tálalta a velencei bizottság dokumentumát, de az azt követő nyilatkozatok már hangsúlyváltást jeleztek. Tény ugyanakkor, hogy Bukar est európai offenzívája nem volt teljes egészében eredménytelen. Az Európai Unió Magyarországról készített éves országjelentése kritikai észrevételekkel illette a státustörvényt, s ezt aligha lehet figyelmen kívül hagyni, annak ellenére, hogy a jogszabály módosítására vonatkozó konkrét javaslatok nem fogalmazódtak meg, s a törvény végrehajtásának elhalasztását sem szorgalmazza egyetlen európai szervezet sem. Bukarest az utóbbi hónapokban felmérte, milyen reális esélyei vannak a Budapest ellen indított dipl omáciai kampány sikerét illetően, s a múlt pénteken látta elérkezettnek az időt arra, hogy taktikát váltson. A konkrét kifogások összeállításával a román kabinet eleget tett a régóta szorgalmazott magyar kérésnek. A pénteki CEFTAcsúcsot követő kétoldalú t árgyalás légköre, az azt követően tett kormányfői nyilatkozatok azt jelzik, elmozdulás történt a holtpontról. Egyes román lapértesülések
