Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-19
6 szerint a Nastaselevél elsősorban a határon túli magyarok anyaországi munkavállalására összpontosít. E kérdésben pedig a törvény szövegének módosítása nélkül is elképzelhető kompromisszumos megoldás. A magyar válaszlevél vélhetően rövid idő alatt elkészül, a konzultáció pedig végre elérkezhet érdemi szakaszához. vissza Jugoszláv – magyar kap csolatfejlesztés 2001. november 19. Kovács Mária Nagy lendületet vett a Magyarország és Jugoszlávia közötti politikai kapcsolatok fejlődése a demokratikus ellenzék tavaly októberi hatalomra jutása után a Milosevicséra alatti kényszerű befagyas ztásukat követően. 2000. november 13án a délkeleteurópai stabilitási egyezmény és a szegedi folyamat keretében megrendezett tanácskozás alkalmával Martonyi János külügyminiszter találkozott Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfővel. Az első magas szintű látogatásra déli szomszédunk részéről ez év áprilisában került sor Zoran Djindjics szerb kormányfő budapesti útjával, majd június 20án Vojiszlav Kostunica is ellátogatott hazánkba. Az államközi kapcsolatok javulása döntő állomásához érkezett a Magyar Közt ársaság Szabadkai Főkonzulátusának augusztusi megnyitásával, amelynek révén lehetővé vált a Vajdaságban élő magyar kisebbséggel való könnyebb kapcsolattartás, de a két ország közötti politikai, gazdasági kapcsolatok élénkítése is. A Belgrádban ma kezdődő magyar – szerb miniszterelnöki tárgyalások napirendjén a gazdasági kapcsolatok erősítése szerepel a leghangsúlyosabban. Orbán Viktor és szerb kollégája, Zoran Djindjics várhatóan emlékeztetőt írnak alá annak a hatpontos magyar – szerb gazdasági együttműködési csomagnak a végrehajtásáról, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök augusztusi, a magyar főkonzulátus megnyitása alkalmából tett szabadkai útján vázolt fel szerb partnerének. Ez magában foglalja a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírását, a Budapest – Belgrád közötti autópálya teljes szakaszon való kiépítését. Magyarország Jugoszlávia első tíz kereskedelmi partnere között van, a magyar fél számára Jugoszlávia azonban csak a 14 – 16. helyen áll a külkereskedelmi forgalmat illetően. A két orszá g között már létezik beruházásvédelmi és a kettős adóztatást elkerülő megállapodás, s tavaly decemberben elkezdődtek a tárgyalások a szabadkereskedelmi megállapodásról is. vissza Román professzor szerint a csángók nem magyar ok Gózon István MTI (Bukarest) A romániai Moldvában élő csángók románok, magyar népesség - a szó igazi értelmében - még Magyarországon sem létezik - jelentette ki Dumitru Zaharia professzor a román közszolgálati rádiónak adott interjújában. A román profess zor - aki a román közszolgálati rádió bemutatása szerint negyven éve tanulmányozza a csángó kérdést és arról közel kétszáz dolgozatot írt - annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága felszólította a magyar és román tudomán yos közösségeket: működjenek együtt a kérdéssel összefüggő közös kutatásokban. A román külügyminisztérium üdvözölte ezt az ETjavaslatot, mivel abban annak a román álláspontnak az igazolását látja, amely szerint "tudományos szempontból nincs teljes mértékb en tisztázva a csángó nyelv eredete", bár az ET dokumentumában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". A román közszolgálati rádió által megszólaltatott professzor szerint semmilyen vita nem lehet arról, ho gy a csángók románok. A magyarok ugyan maguknak követelik őket, de a magyarok maguknak követelik az egész világot. Zaharia professzor olyan érvekkel igyekezett igazolni álláspontját, mint például azzal, hogy az egykori Pannónia területén nem is éltek magya rok, csak szlávok, románok és németek. Egy 1772ben készült népszámlálás is bebizonyította, hogy a Magyarországon akkor található valamivel több mint 8800 településnek mindössze 30 százalékában beszéltek magyarul.
