Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-17
4 alternatív magyar nyelvű oktatást. Újságírói kérdésre válaszolva Szabó Tibor elmondta: jelenleg még folyamatban van az inform ációgyűjtés a moldvai esetről, ezt követően viszont a magyar hatóságoknak szándékukban áll tájékoztatni a történtekről az Európa Tanácsot (ET). A HTMH ugyanakkor üdvözli az ET miniszteri bizottságának a csángó kisebbség kulturális hagyományainak védelmérő l kiadott állásfoglalását. Ez a magyar diplomáciai erőfeszítések igazolását és sikerét is jelenti – hangsúlyozta Szabó Tibor, külön kiemelve, hogy a dokumentum szorgalmazza az anyanyelvi oktatás feltételeinek a megteremtését, valamint az anyanyelven celebr ált misék bevezetését. vissza Bauer Tamás Európa és a magyar s tátustörvény 20011117 (a nyomtatott MH cikke) Meglepetésként értékelte a Kossuth rádió november 13ai Esti Krónikájának műsorvezetője a státustörvény kemény el ítélését az Európai Unió országjelentésében. Ahhoz képest minősítette meglepőnek, amit korábban az unió funkcionáriusai nyilatkoztak, vagy amit az Európa Tanács úgynevezett "velencei bizottságának" jelentése tartalmazott. Holott az országjelentés csak azt lephette meg, aki hitelt adott a "velencei" jelentés Fideszkormány által adott "értelmezésének", amely szerint az a magyar álláspontot igazolta a státustörvény körüli vitában. "A velencei bizottság jelentésébenÉ olyan elveket is megfogalmaznakÉ amelyek vi sszaigazolják mindazt, amit már hosszú idő óta a nemzet sorsáért aggódó magyarok gondolnak határon innen s túl, visszaigazolja azt is, amit a magyar kormányzat gondol, és visszaigazolja a kormányprogram jó néhány idevonatkozó részét", vagy: "azt mondta a v elencei bizottság, hogy az ilyen természetű jogszabályok, azok hasznosak, és hozzájárulnak Európa gazdagságához" (Orbáninterjú a Duna Televíziónak). Lássuk, mi a valódi helyzet, mit is tartalmaz a velencei bizottság dokumentuma, s miképpen viszonyul az a magyar státustörvényhez. A velencei bizottságot a státustörvény megszületését követően Adrian Nastase román miniszterelnök kérte a törvény és az európai normák viszonyának vizsgálatára, majd Martonyi János magyar külügyminiszter kezdeményezte, hogy a vizs gálódás a más európai országokban bevezetett, hasonló rendeltetésű szabályokra is terjedjen ki. A bizottság jelentése csak általános elveket, kritériumokat fogalmaz meg, s külön egyetlen ország törvényét, így a magyar státustörvényt sem minősíti. Nekünk az onban módunk van arra, hogy a magyar státustörvény főbb rendelkezéseit egybevessük a jelentésben megfogalmazott elvekkel. A státustörvény különféle kedvezményeket kínál fel a szomszéd országok magyar nemzetiségű polgárainak. A velencei bizottság ezt a kis ebbségek támogatásában elfogadhatónak tartja. Hozzáteszi ugyanakkor: ennek "elfogadhatósága attól függ, hogy milyen célt szolgál. - tekintetben a bizottság szerint különbséget kell tenni az oktatással és kultúrával kapcsolatos, valamint az egyéb kedvezmény ek között. Ellentétben az EUnormákkal Ami az előbbit illeti, a kedvezmény nyújtását az érintett lakosságcsoport és az anyaország lakossága közötti kulturális kapcsolattartás támogatására irányuló jogos törekvés indokolja." Ugyanakkor "az oktatáson és kultúrán kív üli területeken a bizottság álláspontja szerint a megkülönböztetett kezelés csak kivételes esetekben s csak valóban azzal a céllal nyújtható, hogy az anyaországhoz fűződő kapcsolattartást mozdítsa elő". Köztudott, hogy a státustörvényben felkínált kedvezmé nyek közül a foglalkoztatási és egészségügyi kedvezmények, illetve a gyermekneveléshez nyújtandó pénzbeli támogatás váltották ki a
