Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-17
5 legtöbb ellenérzést mind Magyarországon, mind a szomszéd országokban. Ezek funkciója pedig nem a kapcsolattartás, hanem - min t azt Orbán Viktor számos alkalommal hangsúlyozta - a szomszéd országokban élő magyarok szociális helyzetének javítása, nemzetiségi hovatartozásuk alapján különböztetve meg őket hasonló helyzetben levő román, szlovák stb. polgártársaiktól. Márpedig éppen e z az, amit a bizottság nem tart elfogadhatónak. Nem igaz tehát Martonyi János állítása, miszerint a velencei bizottság jelentésében "a magyar kedvezményekről megállapították: egyiket sem lehet megkérdőjelezni" (Népszabadság, október 22.). A magyar státust örvény a kedvezményezettek körét "magyarigazolvány" kibocsátásával kívánja meghatározni. A velencei bizottság megállapítja, hogy effajta igazolványt számos országban vezettek be, s elismeri: "Amilyen mértékben a kedvezményekhez való hozzáférést könnyíti me g, az ilyen igazolvány hasznos lehet." Hozzáteszi ugyanakkor: "Ez az igazolvány számos országban személyazonossági igazolvány jellegét ölti: birtokosának arcképét és személyi adatait tartalmazza. Utal birtokosának nemzetiségi hovatartozására. ... Ilyen for mában az igazolvány politikai köteléket teremt e külföldi állampolgárok és anyaországuk között. Az ilyen kötelék joggal vált ki aggodalmat azokban az államokban, amelyeknek az érintettek polgárai, és amelyekkel egyeztetést kellett volna folytatni az effajt a igazolványok rendszeresítését szolgáló intézkedések meghozatalát megelőzően." Hogy mennyire helytálló a velencei bizottság észrevétele, azt Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentése mutatja a Magyar Nemzet január 4ei számában közölt cikkében: "Mi jog osítja fel ezekre a kedvezményekre ... a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyarigazolvány. ... Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. Személyesen ővele. Ugyanúgy s zemélyesen, ahogy saját állampolgáraival is. ... Ennek intézményesítése és papírra fektetése a törvénytervezet legnagyobb érdeme és legalapvetőbb politikai hozadéka, ami akkor is óriási áttörés lenne, ha az igazolvánnyal az égvilágon semmihez sem lehetne h ozzájutni." Németh szavai tanúsítják, hogy a Fidesz kifejezetten arra törekszik a státustörvénnyel, illetve annak eszközeként a magyarigazolvány rendszeresítésével, amire a velencei bizottság szerint nem törekedhet: a magyar állam és a kisebbségi magyarok közötti politikai természetű kötelék létrehozására. "Nem irányulhat a birtokosa és az anyaország közötti politikai kötelék létrehozására" - teszi egyértelművé álláspontját a velencei bizottság. Igazolványt tehát a bizottság szerint lehet rendszeresíteni, azonban azzal a céllal és olyan módon, amiért és ahogyan a Fideszkormány azt be kívánja vezetni, nem. A magyarigazolvány ellentmondásai Míg kedvezményeket és igazolványt több európai ország bevezetett a külföldön élő kisebbségeik számára, a velencei b izottság áttekintésében csak a magyar törvénynél számol be arról, hogy az anyaország határain kívül döntéshozó szervezeteket hoznak létre. A magyar státustörvényben a jogosultságot, vagyis a kisebbségi hovatartozást legalább előzetesen megállapító ajánló s zervezetekről van szó. A végleges döntést a törvény szerint a magyar hatóságok hozzák, mégpedig Magyarországon, hiszen a törvény csak a Belügyminisztérium szervezeteiről tud, a törvény vitájában csak róluk esett szó, a konzulátusok bekapcsolása szóba sem k erült. Ugyanakkor a törvény szerint az ajánló szervezettől kapott ajánlás nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy valaki a magyarigazolványt a magyar hatóságoktól megkaphassa. Ezt is külön hangsúlyozza a bizottsági jelentés, majd azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon nem kerüle ezzel sor az államhatalomnak az országhatáron kívül történő gyakorlására. Leszögezi: "Hacsak nincs érvényben - vagy nemzetközi jogszokás, vagy megállapodás révén - megengedő szabály, egy állam semmilyen formában nem gyakorolhat hata lmat más állam területén. Ha egy állam igazgatási, kvázihivatali feladatkört juttat más országban bejegyzett nem kormányzati
