Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-16
6 választásokon való részvétel ígérete azonban akár azt is jelentheti, hogy egy ország csak 2005ben csatlakozik az unióhoz. Lake arra is figyelmeztet, hogy jövőre Németországban és Franciaors zágban is választásokat tartanak, s azok eredménye több kérdést befolyásolhat. "A 'színjeles' bizonyítvány kívánalma azért is csalóka elvárás lenne, mert a jelentésekben megfogalmazott egyes problémák az EUországok némelyikében is megtalálhatók - csak ép pen a 'klubba' már bejutott államoknak nagyobb a mozgásterük" - mondta lapunknak Flamm László EUszakértő. A Teleki Intézet kutatója szerint amikor például az unió államai elfogadták a skandináv országok által szorgalmazott szigorú környezetvédelmi szabály ozást, tudni lehetett: a mediterrán államok nem fogják teljesíteni maradéktalanul az előírásokat. A "mozgástér" tágasságára szokták emlegetni Brüsszel példáját is, hiszen a környezetvédelem fontosságát hirdető unió "fővárosában" sem kellőképpen oldották me g a szennyvízkezelés ügyét. Emiatt is fogalmazódik meg a felvetés: a gyakorlatában ennyire sokszínű unió milyen mércét vesz figyelembe, amikor egy tagjelölt országot megítél? A kérdésre az unió úgy válaszol: az elméletet teszik meg mércének, illetve a gyak orlat is mérvadó, csak éppen az uniós jogszabályok nem mindenhol valósulnak meg teljes mértékben. Az idei bizonyítványban újdonságnak számít a kedvezménytörvény ügye, melyről szólva a jelentés megállapítja: annak egyes rendelkezései látszólag nem felelnek meg a kisebbségvédelem európai normáinak. Kedd esti gyorsértékelésén Martonyi János arra figyelmeztetett: az unió is elismeri, hogy a törvényt majd annak alkalmazása során lehet reálisan megítélni, illetve a jogszabály arról rendelkezik, hogy az uniós jog és a törvény pontjainak ütközésekor az előbbi a mérvadó. A külügyminiszter szerint továbbá a végrehajtási rendelet megalkotásakor figyelembe veszik a bírálatokat. (A magyar igazolvány kiállításáról szóló döntést például a magyar hatóságok fogják meghozni, és a határon túli ajánló szervezetek erre csupán javaslatot tesznek.) Az uniós tagság egyébként azzal a következménnyel járhat, hogy Magyarország határai a schengeni egyezmény következtében "lezárulnak", ami kedvezőtlenül érintheti a határon túli magyaro k belépését, illetve magyarországi munkavállalását. Az országnak ezért az a feladata, hogy sajátos helyzetét megértesse Brüsszellel. Ehhez hivatkozási alapot jelenthet az az EUgyakorlat is, mely szerint az unió területére beengedik olyan nem tagországok p olgárait, mint Norvégia vagy Izland, Franciaországban és Portugáliában pedig a két állam egykori gyarmatainak lakói vállalhatnak munkát (igaz, ők az "anyaország" útlevelével rendelkeznek). Flamm László szerint az EU által elfogadott közös skandináv munkaer őpiaci és útlevélegyüttműködés is kézenfekvő mintát jelenthet a magyarmagyar együttműködésre, ám helyzetünket gyengítheti, hogy míg az északi országok 1954 óta folytatják gyakorlatukat, nálunk a csatlakozás időpontjában alig néhány éves tapasztalatot tu dunk majd az unió meggyőzéseként latba vetni. Belül tágasabb? A jelentés írói igyekeznek úgy fogalmazni, hogy ne lehessen pártossággal vádolni őket, ennek azonban gyakran az az eredménye, hogy a politikai erők a saját szájízük szerint értelmezik a vélemé nyt. Ez történt most is: Kovács László MSZPelnök arról beszélt, hogy míg Magyarországot négy évvel ezelőtt a legfelkészültebbek egyikének tartották, most olyan országokkal is azonos szinten kezelik, amelyek két évvel később kezdtek el tárgyalni, így elves zett a helyzeti előny. Surján László viszont szerda reggel visszautasította ezt a beállítást, mert úgy vélte: a szocialista elnök kiélezi a csatlakozásra váró országok közötti versenyt, ahelyett, hogy a közös felkészülésre helyezné a hangsúlyt. (Szakértők szerint egyébként Magyarország továbbra is az élbolyban áll - bizonyos szempontokból Észtország és Szlovénia járhat előttünk. A társult országok között például hazánk volt az első, amely átlépett az európai megállapodás második szakaszába tavaly júniusban. ) A belépés dátuma azonban ma még kétséges. A jelenleg érvényben lévő 2004. január 1. technikailag még éppen tartható időpont, ha nem jön közbe semmi - nem jut például egy
