Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-15
6 Szerencsének tekintem azt, hogy éppen az országjelentés kiadásakor érkeztem ide; ez a legjobb hivatkozási alap, tartalmaz az égvilágon mindent, és valóságos bibliakén t szolgál számomra. – Az elődje, Michael Lake azt mondogatta, hogy Magyarország integrációjának előrehaladtával mind kevesebb, de annál szembetűnőbb hiányosság marad. Egyetért ezzel? – Nem hiszem, hogy látványos hiányosságokról vagy akadályokról beszélhetnénk. Az országjelentés csak egy lépés abban a folyamatban, amely 1998ban, a csatlakozási tárgyalások elindulásával kezdődött. A tárgyalóasztal két oldalán ülők olyan jól ismerik már egymás erősségeit és gyengeségeit, hogy igazi meglepetések nincsenek. Azt se felejtsük el, hogy a megbeszélések befejezésére van még egy év, és a belépés is leghamarabb 2004ben történik meg. – Meglepetések valóban nincsenek, hiszen a bírálatok többsége (közszolgálati média, korrupció, romák helyzete, szociális párbeszéd, egészségügyi reform) évről é vre visszatér. A kritikák süket fülekre találnak Magyarországon? – A jelentéseket évente készítjük el, egy többéves bővítési folyamat során. Ha megnézzük az újra és újra megjelenő kifogásokat, láthatjuk, hogy az idei dokumentum elismeri: a tavalyi évhez kép est történt haladás. Az országjelentés emellett azt is felsorolja, milyen erőfeszítésekre van még szükség. Az ismétlődésekkel tehát nekem semmi bajom. – Az mégis csak kínos, hogy Magyarországnak az EU bővítési útiterve szerint már le kellett volna zárnia az audiovizuális politika fejezetét, ám a közszolgálati médiakuratóriumok körüli viták ezt megakadályozták. – Nem örülünk annak, hogy Magyarország e konkrét területen lemaradt, ráadásul egyetlen részletkérdés miatt. Ez az egy kérdés meggátolta a teljes audiov izuális fejezet ideiglenes lezárását a felvételi tárgyalásokon. Nem ismerem eléggé Magyarországot ahhoz, hogy megítéljem, miért nem lehetett eddig megegyezni a médiakuratóriumokról, de azt máris tudom, hogy pártpolitikáról és a választási kampányra való fe lkészülésről van szó. Csak remélni tudom, hogy a pártok félreteszik a belpolitikai vitákat, és nem felejtik el: rossz benyomást kelt, ha Magyarország egy fejezet egyetlen alpontja miatt nem tud továbblépni. – A bírálatok közt újdonság a státustörvény. Az Eu rópai Uniónak mindig is fenntartásai voltak, de sosem volt világos, pontosan mit nem szeret a jogszabályban? – Ezúttal szerintem világossá válik, ha elolvassuk az országjelentés szövegét. Főként most, hogy megszületett a velencei bizottság jelentése, amelye t a magyar kormány is elfogadott. A fő kérdés továbbra is a jogszabály területen kívüli jellege, de el kell ismerni azt is, hogy Magyarország a törvénytervezetből kivette az Ausztriával kapcsolatos részt, amely ellenkezett az EUjoganyaggal. Kedvező fejlem ény, hogy a magyar kormány már egyeztet a szomszédos államokkal, és remélhetőleg e tárgyalások eredményei megjelennek majd a végrehajtási rendeletekben, amely nélkül a státustörvényt egyébként sem lehet alkalmazni. – Az EUtagállamok szankciókat vezettek be Ausztriával szemben, mert ott kormányra került egy szélsőjobboldali párt. Mi várna Magyarországra, ha a MIÉPet bevonnák a koalícióba? Orbán Viktor miniszterelnök ezt továbbra sem hajlandó egyértelműen kizárni. – Nem szeretnék spekulálni arról, mi történik majd a választások után. Ahhoz is túlságosan új vagyok itt, hogy minősítsem a kormányfő választási stratégiáját. Annyit azonban hangsúlyoznék, hogy az EUban léteznek közös, európai értékek, és ezek tiszteletben tartását figyelemmel kísérjük nemcsak a tag államokban, hanem még annál is szigorúbban a tagjelölt országokban. – Magyarországon és a többi középeurópai tagjelöltnél csalódást keltett, hogy az EUbizonyítvány versenyképességből csak Ciprusnak és Máltának adott „ötöst”. Miért? – Málta és Ciprus egésze n más helyzetben van, és az ottani viszonyok egyáltalán nem jellemzőek a többi jelentkezőre. Az idei országjelentésekben egyébként is el akartuk kerülni a rangsorolást. Magyarország gazdasági bizonyítványa pedig igen kedvező, bár a dokumentum megemlít olya n területeket is, ahol még akadnak tennivalók: ilyen például a költségvetési egyensúly. – Vagy az egészségügyi és a nyugdíjrendszer reformja.
