Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-15
7 – Igen, de ezt a két témát költségvetési, nem pedig társadalmi szempontból kifogásolja az Európai Bizottság. Ha ugya nis késnek az egészségügyi vagy a nyugdíjreformok, annak kedvezőtlen hatása lehet az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítására. – Miért akarták elkerülni a tagjelöltek közötti különbségtételt? A középeurópai jelentkezők éppen erre vártak. – A jelenté s csupán annyit mond: reméljük, hogy akár tíz ország készen áll majd a 2004es csatlakozásra. Ezt a megközelítést az igazságosság és az ösztönzés kedvéért választotta az Európai Bizottság. Még ha egykét ország esetében vannak is kételyeink, legalább esély t akarunk adni. Ezért nem alakítottunk ki alcsoportokat. 2002 vége felé majd meglátjuk, kinek sikerül bejutnia az első körbe. – A nagycsoportos bővítés elmélete azonban némileg ellentmond a 2004es dátumnak... – Ellentmondást azért nem látok, mert a menetren ddel kapcsolatos állásfoglaláson semmit sem változtattunk. Legfeljebb annyi módosult, hogy eltöröltünk minden, rangsorolásra utaló részt, hiszen a verseny továbbra is nyitott. – Mindezt Lengyelország kedvéért tették? – Nemrég láttam olyan értelmezéseket a sa jtóban, hogy Magyarországnak Lengyelországra kell várnia. Megdöbbenten, és telefonáltam is Brüsszelbe, ahol azt válaszolták, hogy ez félremagyarázás. – Lát esé lyt arra, hogy az első bővítési kör tagjait már az év végi EUcsúcson megnevezik? – Egyelőre nem lenne bölcs dolog ezt tenni. Verheugen bővítési biztos a jelentések bemutatásakor mindenesetre azt mondta az Európai Parlamentben: az EU geopolitikai megfontolá sból nem tér el az egyéni elbírálás elvétől. Országneveket persze ő sem említett. – Bízik tehát abban, hogy Magyarország csatlakozásakor is ön lesz még az EUnagykövet? – Ez rendkívül valószínű. Az ittlétem igen rövid lehet. A megbízásom négy évre szól, de h a minden jól megy, Magyarország ennél hamarabb beléphet az unióba. Akkor pedig ez a poszt feleslegessé válik, aminek személy szerint nagyon örülnék, noha szeretek itt lenni. A felvétel után a mi delegációnk sajtó- és tájékoztatási irodává válik. Jürgen Köp pen Közgazdaságot tanult a freiburgi, a berlini és a melbournei (Ausztrália) egyetemen. 1975től dolgozik az Európai Bizottság fejlesztési főigazgatóságán (afrikai, karibtengeri és latinamerikai országok). 1987től fejlesztési tanácsos az Európai Bizottság washingtoni képviseletén. 1991től külkapcsolatokkal és a keletközépeurópai országo kkal foglalkozik a brüsszeli bizottságnál. 1995től Oroszországért felelős főosztályvezető. 2000től Oroszország mellett Ukrajnáért, Moldováért és Fehéroroszországért is felelős. Németül, angolul és franciául folyékonyan, oroszul és portugálul középszinten beszél. Német állampolgár, 58 éves, házas, két gyermeke van. A nagycsoportos bővítéshez radikálisabb reformok kellenek Az Európai Unió a jelek szerint készen áll a „big bangre”, vagyis nem kevesebb mint tíz új tagország 2004ben történő felvételére – leg alábbis elvileg, mert a gyakorlatban ez nagyon nehéz vállalkozásnak ígérkezik. Az igazán kemény alkudozás csak most következik – írta szerdán a Financial Times (FT). A brit napilapnak az országjelentésekről szóló kommentárja szerint nemcsak arról van szó, hogy nehéz tárgyalásokat kell folytatni jelentős pénzügyi kihatásokkal járó kérdésekről, mint például a mezőgazdaság. „Az EU nagycsoportos bővítése ki fog élezni egy sor politikai feszültséget a hatalom megosztásával kapcsolatban a kicsik és a nagyok, az É szak és a Dél, a szegényebbek és a gazdagabbak között” – jósolja. Az FT úgy véli, hogy az Európát is fenyegető gazdasági recesszió mérsékelni fogja az uniós szavazópolgárok lelkesedését, és fenyegetőbbé teszi számukra a munkaerő szabad áramlását.
