Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-09
4 Lassulhat az unió bővítésének üteme (MN 10.o.) http://www.mn.mno.hu/ Aggály a lengyel koalíció miatt – EUdiplomaták féltik a csatlakozási tárgyalásokat (Vg 3.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ A terror nem fenyegeti az unió bővítését – Michel Lake: t izenkét hónapos hibahatáron belül ki lehet jelölni a magyar EUcsatlakozás időpontját (Vg 7.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ Fóris György: „Figyelmes” globalizáció reménye – Kialakulhate egy új világlátás a terrortámadás után? (Vg 24.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ Cikkek: Nincs két Magyarország, csak egy Dippold Pál Munkatársunk Felküldve: 2001. október 05. 27 . oldal Nagy veszedelmek zúdultak világunkra a Krisztus utáni XXI. század kezdetén. A felelôsen gondolkodó embereknek az ilyen idôkben – mint a történelem során mindig – megoldást kell keresniük a veszedelmek elhárítására. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára bízik abban, hogy tra gédiáink nem egymás ellen, hanem egymás felé fordítják az embereket. – Milyen hatással van az Egyesült Államokat ért terrortámadás után tragikus hirtelenséggel megváltozott világpolitikai helyzet a magyarságra? – A tragikus esemény mindenképpen mély nyomok at hagy a magyarság lelkében. Ami történt, minden jóérzésű embert borzongással, gyásszal és felháborodással tölt el. A magyarok sem képeznek kivételt. Ezt tapasztalom itthon, de errôl gyôztek meg mindazok a beszélgetések is, amelyeket határon túli magyarok kal folytattam az elmúlt napokban. Emellett ne felejtsük el, hogy ahhoz az értékrendszerhez tartozunk, amely ellen irányult a támadás. Amerika földrajzilag messze esik tôlünk, de bizonyos tekintetben sokkal közelebb van hozzánk, mint jó néhány, földrajzila g nem ilyen távoli ország. Hazánkra a kívülállók úgy tekintenek, mint a nyugati értékrend egyik hídfôállására a térségben. A határon túli magyar közösségek az elmúlt tíz évben szintén bebizonyították, hogy ha valakire, akkor rájuk biztosan számíthatnak min dazok, akik az általuk lakott országok demokratizálódását és nyugati felzárkózását akarják elérni. Ma még korai megmondani, hogy milyen lesz a világ a tragikus események után. Mégis szeretnék hinni abban, hogy a tragédia nem egymás ellen, hanem egymás felé fordítja az embereket. Ha egymással szembefordítaná az embereket, akkor a támadók gyôzn ének. Ezt akarják, ez az egész akció célja: a gyűlölet, a halál, a pusztulás. Ezzel szemben minden olyan hatás, amely egymás felé közelíti és a szolidaritás szükségességére ébreszti rá az embereket, a mi gyôzelmi esélyeinket erôsíti ebben a háborúban. Láto k rá esélyt, hogy a magyarság és szomszédai viszonyában ilyen pozitív hatást váltson ki szeptember 11. keserű tapasztalata. Különösen ha nem megyünk bele abba a csapdába, hogy a katasztrófát úgy fogjuk fel, mint a kultúrák és civilizációk összeütközését. I tt ugyanis másról van szó. Illegitim hatalmak támadnak a legitim hatalom ellen. A demokratikus állami szuverenitást támadják illegitim és erôszakos eszközökkel. Méghozzá úgy, hogy annak árát nemcsak egy állam és a gazdasági élet irányítói fizetik meg, hane m maguk az emberek. Ártatlan, békés, dolgos emberek. Világosan kiderült, hogy az állami szuverenitás közügy. Ez az a pont, ami fordulatot hozhat a határon túli magyarok helyzetében. E közösségek problémái abban gyökereznek, hogy a hazánkkal szomszédos orsz ágok eddig elsôsorban a magyaroktól féltették szuverenitásukat, és ez természetesen visszatükrözôdött azokban az érzelmekben, amit az ott élô magyarok jelentôs része táplált az ôket körülvevô, idegen állami jelképekkel és általában véve az államhatalommal szemben. Ez a helyzet most talán megváltozik. Hiszen kiderült, hogy az állami szuverenitást nem a békés és jogaiért alkotmányos
